Az intézkedés hatására az európai export az ázsiai országok, Japán, Kína, Hong-Kong és Dél-Korea irányába mozdult el - mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) szakmai tanácskozásán szerdán Budapesten.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Az orosz embargó hatásairól rendezett konferencián az államtitkár hozzátette: jók a bilaterális kapcsolatok az orosz féllel, azonban az embargót uniós szinten hozták, így ott is kell kezelni.

Megállapította, sem Magyarországnak, sem az uniónak, sem Oroszországnak nem jó ez a helyzet. A magyar agrárexport körülbelül 3 százaléka irányult Oroszországba 2013-as adatok szerint, ennek mintegy harmadát érintette az embargó, ami a 267 millió eurós Oroszországba irányuló magyar agrárexportból mintegy 80 millió eurót jelent.

A sertés tőkehús áfájának csökkentéséről szólva elmondta: nagy nyomás van a tárcán, hogy más ágazatok is részesüljenek hasonló elbánásban.

Ezt jogos kérésnek mondta, főleg a baromfi ágazatban, amit a jelenlegi intézkedés tapasztalatainak függvényében vizsgálnak meg.

Hozzátette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hozzájárulása is szükséges, mivel az áfacsökkentés adóbevétel-kieséssel jár, és a gazdasági tárca felelős a költségvetési hiánycél betartásáért.

Leszögezte azt is, hogy az áfacsökkentés "kakukktojás", mert a kormány adópolitikájának középpontjában a fogyasztási típusú adók (áfa) arányának növelése és a munkát terhelő adók csökkentése áll.

Czerván György elmondta azt is, hogy 2017-ben is várhatóan szinten tartják a nemzeti támogatásokat a sertés, baromfi és tojás ágazatban, sőt, talán emelkedni is fognak.

Ismertette: 2016-ban 9,1 milliárd forint a keretösszeg, és kijelentette, hogy ezen támogatások szinten tartása "szinte borítékolható".

Uniós támogatásokkal együtt 2020 végéig ezek a források nagyságrendileg rendelkezésre fognak állni, hogy kiszámítható támogatási rendszerrel kalkulálhasson a magyar mezőgazdaság - mondta.

Endrődi György, a VHT brüsszeli irodájának vezetője videokonferencián bejelentkezve kiemelte: Oroszországba 800 ezer tonna sertéshús ment az unióból, 2 milliárd euró értékben, ami a teljes sertésexport harmadát jelentette.

Felidézte: 2014-ben kettős embargó alá került a sertéskivitel, a technikai embargó oka az afrikai sertéspestis, amely 2014 elején érte el az európai határokat, és amelyben négy európai tagállam, a három balti állam és Lengyelország volt érintett. Emellett 2014-ben egy politikai embargót is bevezettek.

Kifejtette: az orosz hatóságokkal tartott tárgyalásokon a Bizottság a regionalizálási politikához ragaszkodik, amelynek értelmében nem az egész államot, hanem csak a fertőzött régiókat sújtanák az embargóval.

Az Európai Bizottság két éve folyamatosan tárgyal az orosz állategészségügyi hatósággal, a tárgyalások sokszor holtpontra jutottak.

Emiatt a Bizottság tavaly a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elé vitte az ügyet, bepanaszolta az orosz felet a sertésexport blokkolása miatt. Februárban jöhet nem hivatalos - bizottsági források szerint az unió számára pozitív - vélemény a WTO-tól.

A szakértő úgy látja, megegyezés esetén sem várható, hogy a korábbi helyzet helyreálljon, egy újabb, jóval alacsonyabb szintű egyensúly állhat be Oroszországgal.

Hangsúlyozta, akkor várható megegyezés akár idén, ha az unió nem politikai, hanem technikai megoldást keres Oroszországgal.

Nagy Tibor, a Bonafarm Csoport sertés ágazatigazgatója előadásában kiemelte: Ázsiára kell koncentrálni a sertéshús-kivitel során, a jövőben, mivel európai szinten nem várható nagy fogyasztásnövekedés.

Vélekedése szerint azonban egyre nehezebb lesz bejutni a kínai piacra, mert Európa legnagyobb versenytársai, a brazil és az egyesült államokbeli termelők olcsóbban tudnak termelni, például az alacsonyabb gabonaárak miatt.

Johann Schlederer, az Osztrák Sertéstenyésztők Szövetségének ügyvezetője elmondta: Ausztriában is sertéskrízis van, nagyjából hasonló problémáik vannak, mint Magyarországon.

Az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény negatívan fog hatni az európai sertéstermelésre, mert az amerikai előállítási költségek mintegy 25 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál - figyelmeztetett.

A világon Brazíliában a legolcsóbb a sertéstermelés, Európában a legdrágább pedig Svédországban a magas állatvédelmi követelmények miatt - ismertette.

Az MTI kérdésére elmondta: az orosz embargónak nagyon rossz hatása volt az osztrák sertéságazatra, 2 év alatt mintegy 20 százalékkal csökkentek az értékesítési árak.

Korábban 10 ezer tonna sertést, ezen belül elsősorban sertészsír-alapú termékeket szállítottak Oroszországba, ami az egész ágazat termelésének mintegy negyedét teszi ki.

A sertészsír-termékek ára jelentősen, 1,5 euróról 0,3 euróra csökkent - mondta el az osztrák szakértő, aki szerint Ausztria is a bizottsági tárgyalásoktól várja a helyzet megoldását.

MTI