Míg a szakemberek számítottak rá, hogy az elmúlt négy évben műholdas nyomkövetővel megjelölt 35 fiatal sas közül kevesen érik meg a három-négyéves kort, most két olyan madarat veszítettek el, amelyek már átvészelték kritikus első két évüket és nyáron maguk is szaporodhattak volna.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Minden madárfajnál természetes módon magasabb a fiatal, tapasztalatlan korcsoportokban a halandóság, mint az ivarérett egyedek között. Így várható volt az is, hogy a HELICON LIFE+ projekt keretében az elmúlt négy évben Magyarországon műholdas nyomkövetővel megjelölt 35 fiatal parlagi sas közül is csak kevesen érik meg a három-négyéves kort, amikor ivaréretté válnak és fiókát nevelhetnek.

A magyar természetvédelem egyik „zászlóshajójaként” számon tartott fajnál a GPS-jeladók többek között arra is kiválóan alkalmasak, hogy a pusztulási okokat feltárják a szakemberek, mindezt két aktuális példa is igazolja - írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Tavaly decemberben már csak a megjelölt parlagi sasok egyharmadáról, 13 példányról volt rendszeresen információjuk a szakembereknek, most két további madarat vesztettek el, amelyek ráadásul már átvészelték kritikus első két évüket és idén nyáron maguk is szaporodhattak volna.

Az első a „Csörgey” nevet kapta Csörgey Titusz (1875-1961) ornitológus, a Madártani Intézet volt igazgatója után. 2013-ban, a kirepülés előtt kapott jeladót, azóta követték. Főleg Ausztria, Szlovákia és Nyugat-Magyarország területén mozgott, de megfordult néhány más országban is. 2015. december 21-én észlelték, hogy jelei már hosszabb ideje egy Bécstől nem messzire eső helyről érkeztek.

A kutatók felvették a kapcsolatot osztrák kollégáikkal, akik a megadott koordinátán megtalálták a sas friss tetemét. Tipikus tünetei és a későbbi laborvizsgálat is a mérgezést erősítették meg, amely miatt az osztrák rendőrség nyomozásba kezdett.
Fotó: AFP
A második madár a híres magyar vadász és író Kittenberger Kálmán (1881-1958) tiszteletére a „Kittenberger" nevet kapta. 2013 novemberében mérgezés miatt került kézre Pest megyében, de gyorsan eljuttatták a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, ahol sikeresen meggyógyították. Teljes felépülését követően dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke engedte szabadon a Jászságban.

Adatait, mozgását a projekt munkatársai rendszeresen figyelemmel kísérték. Többnyire a Kárpát-medencében mozgott és hat környező országban is megfordult rövidebb időre. 2015-ben Pest megyében párba állt, fészket építettek és költéssel is próbálkoztak, de ahogy az a parlagi sasok első költésénél rendszeresnek tekinthető, nem voltak termékenyek a tojások - áll az MME közleményében.

A szakemberek arra számítottak, hogy hamarosan ismét költésbe kezd és idén már fiókája is lesz, de kalandos élete egy forgalmas műút mellett ért véget. Az egy helyről jövő jelek alapján 2016. február 1-jén az MME és a Duna-Ipoly Nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata közös helyszínelés során megtalálta  friss tetemét.

A terepi nyomok járművel ütközést valószínűsítettek a pusztulás okaként, amit a későbbi állatorvosi vizsgálatok is megerősítettek. A madár minden bizonnyal a közúti forgalomban elütött mezei nyúlból próbált táplálkozni, amikor bekövetkezett a baleset.

hirado.hu