A hadsereg javaslatára az izraeli kormány újabb harmincezer, Ciszjordániában élő palesztinnak szavazott meg munkavállalási engedélyt, amely a már az 1967-es megszállások előtt is Izraelhez tartozó "Kis-Izrael" területére érvényes.
A katonai illetékesek úgy nyilatkoztak a Háárec című újságnak, hogy a palesztinok izraeli munkához juttatása bizonyítottan fékezi a terrort.

A palesztinok izraeli foglalkoztatásának növelését a Jordán folyó nyugati partján fekvő palesztin terület, Ciszjordánia polgári közigazgatásáért felelős tábornoka,  Joáv Mordeháj tábornok és Móse Jaalon védelmi miniszter kezdeményezésére szavazta meg előbb a biztonságpolitikai kabinet, majd a teljes izraeli kormány.

Jelenleg 58 ezer palesztin rendelkezik hivatalos munkavállalási engedéllyel "Kis-Izrael" területén, de mintegy 120 ezerre teszik az izraeli cégeknek dolgozók tényleges számát, mert hozzáadják az illegálisan érkező mintegy harmincezer palesztint, és a Ciszjordániában felépített izraeli ipartelepen dolgozó 27 ezer palesztin munkást is.

A harmincezer új munkavállalót főként a munkaerőhiánnyal küzdő ipari övezetekben, az építőiparban, a szolgáltatóiparban és a mezőgazdaságban  alkalmazák majd.

Azok a palesztinok juthatnak munkavállalási engedélyhez, akik átesnek a Sin Bét belbiztonsági szolgálat átvilágításán, amely kizárja esetleges terrorista kapcsolataikat vagy szándékukat.

A majdnem öt hónapja tartó erőszakhullámban eddig két alkalommal követett el merényletet Izraelben dolgozó palesztin. Egyikük késszúrásokkal megölt két izraelit egy imádkozóhelyen Tel-Avivban, egy másik pedig kalapáccsal megsebesítette két izraeli munkatársát egy építkezésen.

A katonai vezetők ennek ellenére többször is kiálltak a palesztinok izraeli foglalkoztatása mellett, mert az szerintük elejét veszi annak, hogy terrorcselekményeket kövessenek el. Gadi Ejzenkot vezérkari főnök és Móse Jaalon védelmi miniszter is többször tiltakozott a palesztinok kollektív megbüntetése ellen, és arra kérték a politikusokat, hogy világosan határolják el egymástól a merénylőket és a palesztin lakosságot. Az utóbbiak nagy többsége nem vesz részt erőszakos akciókban, sőt, tüntetéseken sem. Az MTI tudósítójának személyes tapasztalata szerint a Ciszjordániában élő palesztinok legfőbb követelése és vágya az izraeli munkához jutás a magas ciszjordániai munkanélküliség és az izraelinél jóval alacsonyabb helyi fizetések miatt.

A hétvégén nyilvánosságra hozott friss közvélemény-kutatás adatai szerint jelentősen csökkent Ciszjordániában és Gázában az utóbbi hónapokban zajló "harmadik intifáda" támogatottsága. Novemberben még a palesztinok hatvanhárom, de február elején már csak negyvenhárom százaléka vélte helyesnek a küzdelem folytatását erőszakos eszközökkel - írta az MTI.