Magyarországon évente közel kétmillió tonna élelmiszert dobnak ki a háztartások vagy az élelmiszeripar és a kereskedelem szereplői. A felesleges árunak csak egy töredékét lehet megmenteni, és eljuttatni a rászorulókhoz.
A Népszabadság információi szerint Magyarországon a legutóbbi, 2006-os Eurostat-kutatás szerint 1,8 millió tonna ehető élelmiszer kerül a szemétbe. A magyar fogyasztók 400 ezer tonna ételt dobnak ki, 1,4 millió tonnát pedig az élelmiszerlánc többi szereplője.

Ehhez a mennyiséghez képest alig valamennyit tud megmenteni a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. Sczígel Andrea, a szervezet külső kapcsolatok igazgatója a lapnak elmondta: tavaly 2600 tonna élelmiszer-felesleget vettek át a kereskedő és gyártó adományozóktól, és ezt továbbították partner segélyszervezetek segítségével körülbelül 250-300 ezer nélkülözőnek. Két éve 1600 tonna árut vettek át.

Magyarországon a törvények nem teszik lehetővé az élelmiszerek forgalomba hozatalát sem a fogyaszthatósági, sem a minőségmegőrzési időn túl. Ezért a boltok még a tényleges lejárati idők előtt akciózzák a termékeket vagy eladományozzák. Az élelmiszer-biztonsági szabályok az élelmiszerbankot éppen úgy kötik, mint az adományozó élelmiszer-feldolgozót vagy kiskereskedőt, azaz a fogyaszthatósági lejárati idő után ők sem oszthatják ki az élelmiszert.

Franciaországban azonban egy új törvény alapján a nagyobb szupermarketek nem dobhatják ki vagy zúzhatják meg a minőségmegőrzési határidőt átlépő termékeket, hanem azokat el kell adományozniuk. A tervek között szerepel, hogy francia javaslatra a törvényt az egész Európai Unióban átültessék, mivel a statisztikák szerint a tagállamok többségében rengeteg fogyasztható étel kerül a kukákba.