Megtartotta első olyan vitáját a demokrata párt, amelyen csak két jelölt csapott össze. Bernie Sanders és Hillary Clinton kezdetben agresszívan támadta egymást, de a vita végére elfogyott a lendület, barátságos beszélgetéssé enyhült a politikai ígéretek és kritikák elemzése.
Fotó: Europress / Jewel Samad - AFP
A vita két kiemelkedő témája a gazdaság és a külpolitika volt az első kétszereplős vitán – ezúttal a két jelölt tervei közti különbségek sokkal feltűnőbbé váltak. A demokraták harmadik jelöltje, Martin O’Malley korábbi marylandi kormányzó hétfőn este, az iowai caucust követően lépett vissza.

Clinton idealistának nevezte Sanderst, aki nem tudja helyesen kezelni a helyzeteket. Sanders azzal vágott vissza az egykori First Ladynek és külügyminiszternek, hogy túlságosan kötődik az amerikai kormányintézményekhez, amelyeket egyben képvisel is, így pedig nem tudna változást kivívni. Ezzel szemben Sanders saját véleménye szerint a hétköznapi amerikaiakat képviseli – írja a BBC.

Clinton szerint Sanders több javaslata – köztük az univerzális egészségügyi ellátás – túl költséges és megvalósíthatatlan. Agresszívan támadta a vermonti szenátort azért, amiért úgy próbálja beállítani őt, mintha a Wall Street zsebében lenne, a kampányához a forrást pedig vacsorákat követő beszédeket vívta ki.

Itt az ideje, hogy véget vessünk annak a ravasz rágalomnak, amelyet Ön és a kampánya terjeszt! - mondta.

Sanders ezúttal is előkapta sokat emlegetett érvét, miszerint Clinton annak idején támogatta az iraki háborút. Erre azonban az egykori külügyminiszter felvetette, hogy Sandersnek nincs is tapasztalata külpolitikai téren, valamint azzal, hogy még mindig erről vitáznak, nem fogják legyőzni az Iszlám Államot. Clinton állítása szerint a tiszta energiaforrásokért, az elérhető ellátásért és a fizetett családi szabadságért áll ki. Emellett azt is mondta, hogy nem ígér olyat, amit ne tartana be – írja a CNN.

Természetesen az email-botrány is előkerült – azonban nem Sanders, hanem Clinton hozta fel. Mint mondta, 100%-ig biztos abban, hogy, bár hibázott, nem okozott kárt a nemzetbiztonságnak azzal, hogy magán emailcímen keresztül bonyolított hivatali levelezést. Mint azóta kiderült, nem ő volt az egyetlen politikus, aki saját email-címet használt munkaügyben – erről itt írt bővebben a Faktor.

Az agresszívan induló vita azonban hamarosan barátságosabb hangnemet öltött. Clinton biztosította Sanderst arról, hogy amennyiben megnyerné a választásokat, a vermonti szenátor lenne az első, akit felhívna.
Fotó: Europress / Jewel Samad - AFP
Bár a vitán természetesen nem vett részt, Barack Obama hamar az est főszereplőjévé vált – a két jelölt ugyanis gyakran emlegette az elnök nevét, és rendre elismerően szóltak Obama két elnöki ciklus alatt elért eredményeiről. Amikor a vita során az egyik jelölt a másik érzékeny pontját érintette, akkor a másik mindig Obama nevével védte meg magát. Az elnök ugyanis még mindig nagyon népszerű a demokraták körében.

Amikor Sanders Clinton Wall Street-i kötődéseit támadta, Clinton azzal érvelt, hogy Obama is rengeteg adományt kapott a pénzügyi szektortól, mégis átfogó reformokat ért el – mindezt szerinte azért, mert felelősségteljes elnök volt.

Amikor pedig Sanders külpolitikai tapasztalatlanságára terelődött a szó, a szenátor is Obamát használta pajzsként. Ígérete szerint ugyanis, ha elnök lenne, arra is törekedne, hogy normalizálja az Iránnal való kapcsolatokat – amellyel Obama is egyetért. 2008-ban ezért Clinton még naivnak nevezte Sanderst. Sanders Obama és Joe Biden alelnök kettősét azért is dicsérte, amiért „fantasztikus munkával” kivezették az országot a gazdasági válságból.

Sandersnek tehát a külpolitika, míg Clintonnak a gazdaság a gyenge pontja a szakértők szerint – ez pedig Sandersnek kedvezhet, ugyanis a felmérések szerint a demokrata választókat sokkal inkább a gazdaság kérdései foglalkoztatják, és nem a külpolitikáé. Az iowai jelölőgyűlésen Clintonnak csak tizedszázalékokkal sikerült megvernie Sanderst.

A vitát öt nappal a következő kiemelkedő esemény előtt tartották: február 9-én New Hampshire-ben rendezik meg az első előválasztást. A közvélemény-kutatások szerint itt Sanders magasan vezet – az állam határos Vermonttal, ahol Sanders a szenátor.

Az, hogy végül ki lesz a demokraták és a republikánusok végső elnökjelöltje, júliusban fog kiderülni, miután mindkét párt megtartja elnökjelölő konvencióját. Az elnökválasztásra pedig november 8-án kerül sor.