Szakértők szerint a világ mostanra már olyan sebességgel változik, hogy feldolgozni, értelmezni és megemészteni is nehéz - a következményeit megjósolni pedig szinte lehetetlen. A Goldman Sachs Bank a változásokat egy összehasonlító elemzéssel szemléltette: a 2010-es trendeket állította szembe a 2015-ösökkel.
Ez alatt az öt év alatt a világ olajkínálata 11%-kal emelkedett – ezzel párhuzamosan pedig az ára 60%-ot esett. A vas értéke még nagyobbat zuhant: 77%-ot, míg az élelmiszerek árának összaránya is 33%-kal esett – írja az El País.

Ezzel szemben a kakaó és a lítium ára nőtt: előbbié 11, utóbbié 27%-kal. Ez annak köszönhető, hogy megnőtt a világon a társadalmi középosztály létszáma, az ő igényeiket pedig az jellemzi, hogy több csokoládét esznek, és sokkal több olyan mobiltelefont vásárolnak, amelyeknek az akkumulátora lítiumot tartalmaz. Az ilyen jellegű telefonok fénykorukat élik, hiszen míg öt éve a mobiltelefon-tulajdonosoknak csak a 19%-a választotta a lítium-ion akkumulátoros telefonokat, mára ez az arány 75%-ra ugrott – miközben a telefon ára 58%-ot esett. Az emberiség legnagyobb részének már most van, vagy a közeljövőben lesz mobiltelefonja, amely azt mutatja, hogy a hétköznapi élet digitalizációja is a legmagasabb sebességen valósul meg.
2010-ben a Facebook-nak 600 millió aktív felhasználója volt – öt év alatt világszerte egymilliárdan csatlakoztak még a közösségi oldalhoz. A YouTube viszont visszaesést produkált: míg tavaly percenként 400 órányi videót kapott, most már csak 24 órányi videó kerül fel percenként az oldalra. Az eBayen 2010-ben percenként még csak hat ruhát rendeltek, míg ma már kilencvenet, míg az Airbnb foglalható szobái és házai számát 47 ezerről 17 millióra növelte. A Wikipédián pedig öt év alatt nem kevesebb, mint húsz millió új cikk született, 37 millióra bővítve ezzel a lapok számát.

Az elmúlt öt év nem hagyta érintetlenül az energiaszektort sem, a környezettudatos felé billentve a trendeket – mindezt úgy, hogy közben az Egyesült Államok olajtermelése meghaladta Szaúd-Arábia és Oroszország eredményeit. Egy LED-izzó ára 78%-kal csökkent, a lítium-ionos elemeké 60%-kal, míg a napenergia is olcsóbb lett 37%-kal. 2010-ben még a kínai olajvállalat, a Petrochina volt a világ leggazdagabb cége – 2015-ben pedig az Apple.
A munka világában a változások már régiónként eltértek a vizsgált öt év alatt. A fejlett országokban a bérek stagnálnak, míg Kínában 54%-kal növekedtek. Sokan azt várták, hogy az automatizálásnak és a robotoknak köszönhetően komoly munkanélküliséggel és bércsökkenéssel kell számolni, mivel ezek a digitális újítások kiszorítják az emberi munkavállalókat az állásukból. Az Egyesült Államokban például az ipari jellegű robotok eladása 89%-os növekedést próbált – de a használatuk és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásuk még nagyon alacsony.

Mindezekkel együtt annak a köre is megváltozott, hogy mi okozza a legnagyobb aggodalmat az emberiségnek. A gazdasági válság sokáig vezette ezt a listát, de mostanra a klímaváltozás minden mást kiszorított az első helyről. A globális felmelegedésnek ugyanis nem csak a közvetlen hatásai jelentenek veszélyt, hanem az utóhatások, következmények is. Ezt követi a tömegpusztító fegyverek terjedése, a vízhiányból fakadó konfliktusok, valamint a migránstömegek vándorlása. 2016-ra már 60 millió olyan ember élt a Földön, aki valamilyen kényszerítő oknál fogva kénytelen volt elhagyni az otthonát – ők együttesen a világ huszonnegyedik legnépesebb államát tehetnék ki. Fenyegető veszélyként tartjuk még számon a kiberbűnözést, ami mostanra már éves 445 millió dolláros kiesést produkál, és a károk, úgy tűnik, a közeljövőben tovább fognak nőni.
Az utóbbi öt év legfontosabb változása a szakértők szerint az, hogy a tudomány már egyre magasabb szinten képes befolyásolni a biológiát. Az emberi testbe való tudományos beavatkozások, génmanipulációk ára is rohamosan csökkent az elmúlt években – de a szakértők szerint ezt egyaránt lehet veszélyként és lehetőségként is értelmezni.