Engedni kell, hogy Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató oldal ausztrál alapítója, aki 2012 júniusa óta tartózkodik Ecuador londoni nagykövetségén, szabadon elhagyhassa a diplomáciai képviseletet.
Ezt mondta Ricardo Patino Aroca ecuadori külügyminiszter az ENSZ egy emberi jogi munkacsoportjának Assange ügyében pénteken kiadott genfi állásfoglalására reagálva.

A világszervezet önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának  öt független szakértője közül három arra jutott, hogy Assange-ot 2010 decembere óta lényegében önkényesen tartja fogva Nagy-Britannia és Svédország. A két országnak véget kell vetnie a 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült Assange fogva tartásának és kárpótlásban kell őt részesíteniük.

Patino Aroca, az ecuadori diplomácia vezetője szerint Assange nyilvánvaló politikai üldöztetés áldozata, és a dél-amerikai ország vizsgálja, milyen jogi és diplomáciai lépéseket tehet.

Svéd és brit tisztségviselők azonnal visszautasították az ENSZ-munkacsoport  állásfoglalását. Philip Hammond brit külügyminiszter nevetségesnek minősítette a dokumentumot és kijelentette, hogy a WikiLeaks alapítója valójában az igazságszolgáltatás elől bujkáló szökevény. 

A brit kormány egyik szóvivője pedig már csütörtökön leszögezte: Assange-ot soha nem tartotta fogva önkényesen Nagy-Britannia, hiszen ő maga döntött úgy, hogy egy törvényes letartóztatási parancsot kijátszva nem hagyja magát őrizetbe venni, inkább Ecuador nagykövetségére menekül.

Assange videokapcsolaton keresztül tartott sajtótájékoztatóján mosolyogva úgy nyilatkozott, hogy az ENSZ-állásfoglalás jelentős győzelem, amely teljes mértékben őt igazolja.

Az ausztrál férfi ügyvédjei úgy vélték, Assange-t azonnal szabadon kell engedni, és védelemben kell részesíteni az Egyesült Államokba történő esetleges kiadatása miatt. Melinda Taylor, Assange egyik jogásza szerint az állásfoglalás megerősíti, hogy védencét mentális kínzásnak vetették alá hosszú megpróbáltatásai során, és jelenleg is éjjel-nappal megfigyelés alatt áll.