Több európai lap szerint is újabb kivételekre teremthet precedenst az Európai Unió és Nagy-Britannia múlt heti megállapodása. A The Wall Street Journal (WSJ) európai kiadása szerint a korábbi állapotokhoz most már akkor sem lehetséges visszatérni, ha végül az EU-pártiak győznek a brit EU-tagság sorsáról tartandó népszavazáson.
A Die Welt című német konzervatív hetilap szerint az uniós csúcson történtek megmutatták, hogy igen korlátozott az EU problémamegoldó képessége. A nagyhatalmi ábrándokat kergető közösség nemigen képes arra, hogy szembenézzen a "valódi kihívásokkal", hiszen Franciaországot megbénítja a félelem a terrortól, Nagy-Britannia a szárazföldi Európától való elzárkózás, a splendid isolation (ragyogó elzárkózás) évszázados hagyományait követve a "ragyogó bizonytalanság" állapotába manőverezte magát, Olaszország "a saját minestrone (levesét) főzi", a kelet-európaiak "szeretnének kiszállni a 21. századból", Görögország pedig "továbbra is játssza a punkot". Mindeközben Németország az európai megoldások szükségességéről "papol", de nem képes megértetni álláspontját.
A liberális Der Tagesspiegel szerint Cameronról nagyon is el lehet képzelni, hogy bővíteni tudja az EU-pártiak táborát, hiszen a tavaly májusi, pártjának abszolút többséget eredményező választási győzelemmel már megmutatta, hogy érti, mi foglalkoztatja a brit választókat. Az uniós tagságról tartandó népszavazást felvezető kampánnyal Cameron "elkezdte élete játszmáját", és meglehet, hogy "megpecsételi politikai sorsát", ha ezúttal nem győzedelmeskedik - írta a berlini lap.
A vezető francia gazdasági lap, a Les Échos úgy látja, hogy az egyezség csapda Európa számára, mert "a megállapodás után, amellyel elkerülhető a Brexit, egyes államok abba a kísértésbe eshetnek, hogy hasonló előnyöket kérjenek". Ráadásul a lap szerint "az eurózóna jelenleg semmilyen olyan jellegű programmal nem rendelkezik, amely beindítaná a dinamizmust". A Les Échos szerint az is felmerül, hogy csak "egy látszatmegoldásról van szó, egy jogi placebóról annak érdekében, hogy David Cameron arcvesztés nélkül megússza, hogy belelavírozta magát a referendum ígéreteibe".
A Le Figaro szerint a megállapodás annyi "technokrata csipkét" visel magán, hogy az "halandók számára kibogozhatatlan". A konzervatív lap szerint felmerül a kérdés, hogy Cameron nem mondott-e már búcsút az EU-nak, és a kompromisszum "férget tesz a gyümölcsbe". "Ha Nagy-Britannia a megkapott feltételekkel az Európai Unióban marad, tönkreteszi, ha kilép belőle, akkor is lerombolja" - vélte a Le Figaro.
A baloldali Libération szerint a megállapodás "veszélyes precedenst" teremt más uniós tagállamok számára. A lap szerint a brüsszeli kompromisszum "jó reklám a Frexithez a Nemzeti Front számára", azaz Franciaország esetleges kilépéséhez az EU-ból, amelyet Marine Le Pen pártja szorgalmaz. "A szélsőjobboldali párt a brit módszerben lehetőséget lát arra, hogy hitelessé tegye saját javaslatait európai téren" - írta a Libération.
A La Libre Belgique című belga napilap szerint David Cameron erős ellenszéllel találja szemben magát, amikor a pénteki eredményekről számol be a londoni parlamentben. Eddig sikerült több jelentős politikust az uniós tagság mellett érvelők táborában tartania, ugyanakkor olyan meghatározó személyiségek is elpártoltak tőle és csatlakoztak a kilépést támogatókhoz, mint London polgármestere, Boris Johnson.
Az Európai Unió (EU) vezetői a britekkel kötött megállapodással okosan a kisebbik rosszat választották, s ezzel gyakorlatilag rámutattak arra, hogy többsebességes unió van, az integráció "a la carte" történik, s precedenst teremtettek a kivételekhez is - írta kommentárjában a Sme című liberális pozsonyi lap. Első ránézésre nyilvánvaló, hogy az unió "széleskörű szívességeket tett", ugyanakkor szó sincs arról, hogy a törvények feletti teljhatalom visszatért volna Westminsterbe - jegyezte meg a "Cameron nagy játszmája" című írás szerzője, Peter Schutz.
Bár a brüsszeli tárgyalások igényesek voltak, David Cameronra otthon egyenesen sziszifuszi munka vár s annak során nagyon keveset nyom majd a latban, hogy mit sikerült elérnie a csúcstalálkozón - írta a független pozsonyi Pravda. A "Szigeteki dráma, második rész" című cikk írója megjegyzi: az, hogy Boris Johnson nemet mondott az unióra, ugyan újabb ráncot ró Cameron homlokára, de nem jelenti azt, hogy a csata már elveszett volna.
Az uniós tanácskozás előtt is tudvalévő volt, hogy a brit szigeteken élő mintegy 800 ezer lengyel miatt Lengyelország a tagállamok közül "fizeti a legmagasabb árat a Brexit elkerüléséért" - írja a Rzeczpospolita lengyel napilap. "A kormány tárgyalási célja a veszteségek maximális csökkentése volt" - véli a cikkíró. Beata Szydlo lengyel kormányfő álláspontjára utalva - leszögezi: Lengyelország számára "a briteknek tett engedmények még mindig kedvezőbbek a Brexitnél", mely a lengyel munkavállalókat teljességgel megfosztaná az uniós jogi garanciáktól.
Bár az Európai Unió komoly engedményeket tett Londonnak, a brit uniós tagságról szóló népszavazás kimenetele továbbra is nagyon bizonytalan - vélik a cseh lapok. "Az európai országok nagyvonalúak voltak, mert nem akarják, hogy Nagy-Britannia kilépjen az Unióból, már csak ezért is, mert ez láncreakciót indíthatna el" - vélekedik a Hospodárské Noviny című politikai és gazdasági napilap. Úgy látja: az elfogadott kompromisszum kedvez a briteknek, s ha azok az eszükre hallgatnak, maradnak az EU-ban. Félő azonban, hogy nem az érvek, hanem az indulatok fognak dönteni, ezért az eredmény bizonytalan - jegyzi meg a lap.
Nem kizárt, hogy a kompromisszumos megoldással az EU saját magának csinált problémát, mert nem lehet kizárni, hogy a jövőben mások is követni fogják a britek példáját és előjogokat fognak követelni maguknak - vélekedik a Právo című baloldali napilap. A kommentár szerint a kis tagállamok ezt biztosan nem teszik meg, de a nagyobb tagoknál "már semmi sem biztos".
Nagy-Britannia bennmaradása az unióban Csehországnak alapvető érdeke. És nem csak gazdasági okokból. Az a mód, ahogy a britek az uniós tagságról vitáznak, a politikai kultúra magas fokát jelzi, s példa lehet a csehek számára - állapítja meg a konzervatív Lidové Noviny.
A brit sajtó a Konzervatív Párt megosztottságára és Boris Johnson londoni polgármester Brexit-párti állásfoglalására koncentrál a brit EU-népszavazásról szóló kommentárjaiban. A The Guardian című vezető baloldali napilap kiemeli szerkesztőségi cikkében, hogy a brit kormány belső kabinetjének kétharmada a brit EU-tagság fenntartásának hivatalos álláspontját támogatja, a kormányzó Konzervatív Párt helyi szervezeteinek és tagságának legalább kétharmada viszont Brexit-párti, vagyis azt szeretné, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból. A lap szerint a népszavazásig hátralévő négy hónap fő kockázata az, hogy olyan elkeseredett belső viszályokat hoz a felszínre a kormánypárton belül, amelyekre azután nehéz lesz gyógyírt találni. Ilyesmi történt már a Konzervatív Pártban, és megtörténhet újból. A tanulság az, hogy az európai kérdés túl fontos ahhoz, semhogy a konzervatívokra lehessen bízni - áll a The Guardian szerkesztőségi írásában.
A The Times című tekintélyes konzervatív - és EU-szkeptikus irányvonalú - napilap azt emelte ki elemzésében, hogy miután London rendkívül befolyásos konzervatív párti polgármestere, Boris Johnson hivatalosan a kilépést pártoló kampányhoz csatlakozott, a további brit EU-tagságért kampányoló David Cameron miniszterelnöknek "félelmetes koalícióval" kell szembenéznie, hiszen saját kabinetjéből is többen a távozást szorgalmazzák, az alsóházi tory frakciónak pedig akár a fele is Brexit-pártinak bizonyulhat.
Forrás: MTI
