Az Újszínház legközelebbi premierje február 26-án, pénteken 19:00-kor lesz a Nagyteremben.
Társulatunk ezúttal egy – az emlékezetünkben ma is frissen élő – kuruzslásnak minősített „ügyet” dolgoz fel, jelesül a Béres Csepp megszületésének körülményeit.
A Kisvárda mellől származó szerző, Fazekas István, a kisvárdai dr. Béres József feltaláló történetében, a ma már világhírű hungarikum ürügyén megrendítő képet fest a Kádár-korszak bürokratikus viszonyairól, mely minden újat, egyénit, a hivatalos iránytól eltérőt gáncsolt.
A címszerepet Koncz Gábor játssza, ugyanakkor a keretjáték főszereplője a felvidéki magyar értelmiségi házaspárt alakító Timkó Eszter és Szakács Tibor.
A „Béres” című előadást Kerényi Imre rendezi.
Az előadás sajtófotózása, egyben sajtóbemutatója február 24-én, szerdán 11:00 órakor lesz, ugyancsak a Nagyteremben.
Néhány gondolat Fazekas Istvánról
A Béres című dráma szerzője Fazekas István – költő. Költő és jogász. Illetve: író-drámaíró-műfordító. Deklaráltan nép-nemzeti. Ez azonban a Béres című előadásban nem fog látszani. Azaz fog, de nem direkt.
Fazekas István nép-nemzetisége valójában a vérében van, de az kiáramlik még az időmértékes versek disztichonjaiba és spondeusaiba is, ám nyilván benne volt már az ügyészi munkáiban is. Az ilyesminek nem kell látszania direktben.
Mint ahogy Fazekas István kuruc voltát sem fedezte fel egyértelműen eddig még senki, csak a Béres rendezője, Kerényi Imre. Ugyanis Fazekas István még kuruc is. Mint történelmileg földijei, akik a keleti végeken éltek. Például a református Rákócziak meg a Báthoryak vagy épp Esze Tamásék talpasai.
Maga a református vallás is rendkívül fontos az író életében, ugyanis bár Fazekas István mindvégig tollforgatónak készült, esetleges életpályaként felmerült benne a lelkészi hivatás. Olyannyira, hogy ötvenre járva, ma ismét egyetemista: a Selye János Egyetem Teológia Karán ötödéves, épp a diplomamunkáját írja.
Csupaszítsuk le a tényeket, s nézzük Fazekas István életrajzát elméleti kitérők nélkül:
- Születési helye a Tiszahát, jelesül Csenger, ideje: 1967.
- Kisvárdán érettségizett, majd jogot tanult Miskolcon.
- Sokat forgott irodalmi körökben, többek között Ratkó József, Sánta Ferenc és Csoóri Sándor mellett.
Irodalmi pályafutása olyan folyóiratokhoz kötődik, amelyek egyértelműen jelzik gondolkodási hovatartozását.
Íme néhány:
Reformátusok Lapja, Magyar Élet, Hitel, Szabolcs-Szatmári Szemle, Új Holnap, Polisz, Partium, Napút, Búvópatak, Havi Magyar Fórum.
Tekintettel arra, hogy származásánál fogva erősen kötődik Kisvárda térségéhez, nem kell meglepődnünk, hogy a később megírt feltaláló, Béres József neve és sorsa már ifjan sem volt idegen számára.
Csöppet sincs okunk azon csodálkozni, hogy ő volt az, aki megírta a tudós ember drámáját.
Id. dr. Béres József életrajza
1920. - Február 7.-én született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Záhonyban.
1926-1932. - Általános iskolai tanulmányok a szülőfaluban.
1936-1938. - Gyári munkás a záhonyi fűrésztelepen.
1938-1940. - Kertészetet tanul a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájában Kecskeméten, szakkertészként végez.
1941. - Bevonul katonának.
1942. - Szolgálati ideje alatt középiskolai levelező tanulmányokat kezd a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban.
1943. - A tanulmányok félbeszakadnak, frontszolgálatra kerül a Kárpáton túli területekre.
1945. június - Hazatér a frontról, bal válla és karja sebesülés következtében bénult.
1945-1947. - Hadigondozott, jövedelmüket kertészeti munkával igyekszik kiegészíteni.
1947. - Házasságot köt Papp Katalin tanítónővel.
1948. - Befejezi gimnáziumi tanulmányait a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban, érettségi vizsgát tesz. Megszületik leányuk, Katalin.
1948-1950. - Szövetkezeti ügyvezető Záhonyban.
1950-1953. - Építőipari munkás Nyírmadán.
1952. - Megszületik fiuk, József.
1954-1963. - Laboratóriumvezető az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumában.
1961-1965. - Egyetemi tanulmányokat folytat a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán.
1965. - Agrármérnöki diplomát szerez.
1964-1989. - A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa, az intézet Tudományos Tanácsának tagja.
1968. - "Summa cum laude" minősítéssel doktori szigorlatot tesz Általános élettanból és agrobiokémiából. Értekezésének címe: A jód agrokémiai és fiziológiai jelentősége, különös tekintettel a burgonya leromlására.
1955-1972. - Talajtani, analitikai, talajgenetikai, térképszerkesztési, üzemtani, kórélettani, környezetvédelmi, kemizálási, tápanyag-gazdálkodási tanfolyamokat végez.
1973-1976. - A Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában másodállásban dolgozik.
1972. - Megalkotja a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, a későbbi Béres Cseppet.
1975. - Kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indul ellene.
1976. - Megtörténik a készítmény szabadalmi bejelentése.
1978. - Kereskedelmi forgalomba kerül a Béres Csepp.
1982. - Kifejleszti az állatok egészségvédelmét szolgáló, nyomelemtartalmú takarmánykiegészítő Stibol termékcsaládot.
1987. - Bemutatják Kósa Ferenc 1976-ban és 1986-ban róla és munkásságáról forgatott, Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmjét.
1988. - Társadalmi kezdeményezésre létrejön a Béres Alapítvány.
1989. - Az Alapítvány megszűnik, megalakul a Béres Részvénytársaság, melynek egyik alapítója, igazgatóságának tagja, tudományos munkatársa. A Kósa-féle
filmet bemutatja a televízió, mely országos hírnevet szerez számára.
1993. - Béres Alapítvány a Teljes Életért néven karitatív célokat szolgáló alapítványt hoz létre a Béres Rt.-vel.
1993-tól - a Béres Részvénytársaság elnöke.
2006. - Dr. Béres József, Széchenyi-díjas kutató 2006. március 26-án rövid betegség után hunyt el Budapesten.
- Az utóbbi években Dr. Béres József a nevét viselő vállalatcsoport elnökeként és a Béres Alapítvány tiszteletbeli elnökeként visszavonultan élt Kisvárdán.
A Kisvárda mellől származó szerző, Fazekas István, a kisvárdai dr. Béres József feltaláló történetében, a ma már világhírű hungarikum ürügyén megrendítő képet fest a Kádár-korszak bürokratikus viszonyairól, mely minden újat, egyénit, a hivatalos iránytól eltérőt gáncsolt.
A címszerepet Koncz Gábor játssza, ugyanakkor a keretjáték főszereplője a felvidéki magyar értelmiségi házaspárt alakító Timkó Eszter és Szakács Tibor.
A „Béres” című előadást Kerényi Imre rendezi.
Az előadás sajtófotózása, egyben sajtóbemutatója február 24-én, szerdán 11:00 órakor lesz, ugyancsak a Nagyteremben.
Néhány gondolat Fazekas Istvánról
Fazekas István nép-nemzetisége valójában a vérében van, de az kiáramlik még az időmértékes versek disztichonjaiba és spondeusaiba is, ám nyilván benne volt már az ügyészi munkáiban is. Az ilyesminek nem kell látszania direktben.
Mint ahogy Fazekas István kuruc voltát sem fedezte fel egyértelműen eddig még senki, csak a Béres rendezője, Kerényi Imre. Ugyanis Fazekas István még kuruc is. Mint történelmileg földijei, akik a keleti végeken éltek. Például a református Rákócziak meg a Báthoryak vagy épp Esze Tamásék talpasai.
Maga a református vallás is rendkívül fontos az író életében, ugyanis bár Fazekas István mindvégig tollforgatónak készült, esetleges életpályaként felmerült benne a lelkészi hivatás. Olyannyira, hogy ötvenre járva, ma ismét egyetemista: a Selye János Egyetem Teológia Karán ötödéves, épp a diplomamunkáját írja.
Csupaszítsuk le a tényeket, s nézzük Fazekas István életrajzát elméleti kitérők nélkül:
- Születési helye a Tiszahát, jelesül Csenger, ideje: 1967.
- Kisvárdán érettségizett, majd jogot tanult Miskolcon.
- Sokat forgott irodalmi körökben, többek között Ratkó József, Sánta Ferenc és Csoóri Sándor mellett.
Irodalmi pályafutása olyan folyóiratokhoz kötődik, amelyek egyértelműen jelzik gondolkodási hovatartozását.
Íme néhány:
Reformátusok Lapja, Magyar Élet, Hitel, Szabolcs-Szatmári Szemle, Új Holnap, Polisz, Partium, Napút, Búvópatak, Havi Magyar Fórum.
Tekintettel arra, hogy származásánál fogva erősen kötődik Kisvárda térségéhez, nem kell meglepődnünk, hogy a később megírt feltaláló, Béres József neve és sorsa már ifjan sem volt idegen számára.
Csöppet sincs okunk azon csodálkozni, hogy ő volt az, aki megírta a tudós ember drámáját.
Id. dr. Béres József életrajza
1920. - Február 7.-én született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Záhonyban.1926-1932. - Általános iskolai tanulmányok a szülőfaluban.
1936-1938. - Gyári munkás a záhonyi fűrésztelepen.
1938-1940. - Kertészetet tanul a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájában Kecskeméten, szakkertészként végez.
1941. - Bevonul katonának.
1942. - Szolgálati ideje alatt középiskolai levelező tanulmányokat kezd a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban.
1943. - A tanulmányok félbeszakadnak, frontszolgálatra kerül a Kárpáton túli területekre.
1945. június - Hazatér a frontról, bal válla és karja sebesülés következtében bénult.
1945-1947. - Hadigondozott, jövedelmüket kertészeti munkával igyekszik kiegészíteni.
1947. - Házasságot köt Papp Katalin tanítónővel.
1948. - Befejezi gimnáziumi tanulmányait a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban, érettségi vizsgát tesz. Megszületik leányuk, Katalin.
1948-1950. - Szövetkezeti ügyvezető Záhonyban.
1950-1953. - Építőipari munkás Nyírmadán.
1952. - Megszületik fiuk, József.
1954-1963. - Laboratóriumvezető az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumában.
1961-1965. - Egyetemi tanulmányokat folytat a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán.
1965. - Agrármérnöki diplomát szerez.
1964-1989. - A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa, az intézet Tudományos Tanácsának tagja.
1968. - "Summa cum laude" minősítéssel doktori szigorlatot tesz Általános élettanból és agrobiokémiából. Értekezésének címe: A jód agrokémiai és fiziológiai jelentősége, különös tekintettel a burgonya leromlására.
1955-1972. - Talajtani, analitikai, talajgenetikai, térképszerkesztési, üzemtani, kórélettani, környezetvédelmi, kemizálási, tápanyag-gazdálkodási tanfolyamokat végez.
1973-1976. - A Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában másodállásban dolgozik.
1972. - Megalkotja a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, a későbbi Béres Cseppet.
1975. - Kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indul ellene.
1976. - Megtörténik a készítmény szabadalmi bejelentése.
1978. - Kereskedelmi forgalomba kerül a Béres Csepp.
1982. - Kifejleszti az állatok egészségvédelmét szolgáló, nyomelemtartalmú takarmánykiegészítő Stibol termékcsaládot.
1987. - Bemutatják Kósa Ferenc 1976-ban és 1986-ban róla és munkásságáról forgatott, Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmjét.
1988. - Társadalmi kezdeményezésre létrejön a Béres Alapítvány.
1989. - Az Alapítvány megszűnik, megalakul a Béres Részvénytársaság, melynek egyik alapítója, igazgatóságának tagja, tudományos munkatársa. A Kósa-féle
filmet bemutatja a televízió, mely országos hírnevet szerez számára.
1993. - Béres Alapítvány a Teljes Életért néven karitatív célokat szolgáló alapítványt hoz létre a Béres Rt.-vel.
1993-tól - a Béres Részvénytársaság elnöke.
2006. - Dr. Béres József, Széchenyi-díjas kutató 2006. március 26-án rövid betegség után hunyt el Budapesten.
- Az utóbbi években Dr. Béres József a nevét viselő vállalatcsoport elnökeként és a Béres Alapítvány tiszteletbeli elnökeként visszavonultan élt Kisvárdán.
Bemutató: 2016.
február 26.
FAZEKAS
ISTVÁN
BÉRES
dráma
BÉRES
JÓZSEF, kutató KONCZ GÁBOR
ÜGYÉSZ VASS
GYÖRGY
ÁGIKA,
Komlós felesége, TIMKÓ ESZTER
KOMLÓS
SÁNDOR, felvidéki magyar költő SZAKÁCS TIBOR
KATINKA,
a kislányuk PROKOPIUS FANNI/AMBRUS KINCSŐ
BÖZSI
MAMA, Ágika édesanyja TORDAI TERI
SZEMCSÁK
JÁNOS, Béres gyerekkori barátja CSURKA LÁSZLÓ
KAPONYÁS
BÁCSI, raktáros NAGY ZOLTÁN
KATALIN,
Béres felesége ESZTERGÁLYOS CECÍLIA
SZÚRÓ,
Béres munkahelyi felettese MIHÁLYI GYŐZŐ
SIMON,
Béres asszisztense, JÁNOSI DÁVID
HAVAS,
az MSZMP vidéki kádere JÁSZAI LÁSZLÓ
DONGÓ,
az MSZMP vidéki kádere ALMÁSI SÁNDOR
RÓZSA,
minisztériumi munkatárs BORDÁN IRÉN
MACSALI
DOKTORNŐ BRUNNER MÁRTA
HAGARA
PROFESSZOR BÁHNER PÉTER
VÁNCSA,
a Csehszlovák Kommunista Párt kádere KAUTZKY ARMAND
RENDŐRÖK DARÁNYI
ÁDÁM, HAJDÚ ÁDÁM
TÁNCOSNŐ SZELŐCZEY
DÓRA
ÁPOLÓNŐ HAJAS-KISS
ANIKÓ
Súgó:
D. Szabó Erzsébet
Ügyelő:
Báhner Péter
Dramaturg:
Falussy Lilla
Koreográfus:
Román Sándor
Díszlet-és
jelmeztervező: Húros Annamária
Rendező
munkatársa: Szelőczey Dóra
RENDEZŐ: KERÉNYI IMRE
Béres
József, a Széchenyi-díjas kutató-feltaláló a hetvenes évek
elején alkotta meg a Béres Cseppet. 1975-ben kuruzslás vádjával
eljárás indult ellene. Következő évben bejelentette a
szabadalmat, amely gyógyhatású készítményként került
forgalomba. 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították
A
drámai fordulatokban bővelkedő kortárs színmű megrendítő
képet fest a Kádár-korszak bürokratikus viszonyairól, mely
minden újat, egyénit, a hivatalos iránytól eltérőt gáncsolt.
Béres József hűséges maradt elveihez, az akkori hatalom nyomása
ellenére sem hagyta el hazáját, ragaszkodott ahhoz, hogy
találmánya Magyarországon szolgálja a betegek gyógyulását.
„…Egyszer
csak behívattak a Központi Bizottságba Aczél elvtárshoz, aki azt
mondta nekem: „Annyi pénzt adok magának, amennyit akar, amennyit
kimond a száján, csak hagyja el ezt az országot, és adja át a
naplóit, kutatási eredményeit annak, akit én megnevezek.” Erre
azt válaszoltam: „Az én őseim itt éltek, itt haltak meg, itt
gürcöltek, itt fizettek adót. Nekem nem átjáróház ez az
ország. Én szeretem ezt a népet, és nem hagyom el.” (Béres
József, 1999)
A
világhíres kutató-feltaláló halálának tizedik és a
gyógyszer-szabadalom benyújtásának 40 éves jubileumán az
Újszínház ezen előadással tiszteleg a Béres-életmű előtt.
