Kutatók szezonális változásokat fedeztek fel barna medvék bélmikrobáiban, ami a jelek szerint elősegíti, hogy az állatok megbirkózzanak a téli álom követelményeivel.
Barna medve lazacból lakmározik az alaszkai Chilkoot-folyónál. (Fotó: Reuters/ Bob Strong)
A mackók a meleg időszakban habzsolnak és növelik testsúlyukat, így készülnek a téli álomra. 16 vadon élő egyed ürülékmintáiban olyan mikrobapopulációt mutattak ki a szakemberek, amely nyáron inkább a zsírgyűjtéshez, télen pedig annak elégetéséhez alkalmas. Laboratóriumi egerekbe transzplantálva őket, a "nyári" baktériumok nagyobb arányú zsírnövekedést idéztek elő, mint a "téliek". A tanulmányt a Cell Reports folyóirat közölte.

A medvék hibernálódás előtt rengeteget esznek, hogy minél több zsírt halmozzanak fel. A gyors testsúlynövekedés ellenére valahogy mégis elkerülik azokat az egészségügyi konzekvenciákat, amelyek az embereknél az elhízással járnak. A kutatócsapat szerint a medvék eltolódó anyagcserestátusza bélmikrobáikat illetően jelentős változásokkal jár.

Fredrik Bäckhed a vizsgálat vezetője kifejtette, lenyűgözte a felfedezés, miszerint a mackók nyári bélmikrobiótája olyan mikrobákat ölel fel, amelyek az elfogyasztott táplálékból több energiát nyernek ki.
Barna medve bocsaival a fehéroroszországi Berezinszkij bioszféra-rezervátumban. (Fotó: Reuters/Vaszilij Fedoszenko)
Csapatával több mint 10 évvel ezelőtt tárta fel, hogy a bélrendszer mikrobiótájának összetétele befolyásolhatja a táplálékból kinyert energia mennyiségét. Mostanában pedig arra derítettek fényt, hogy eme mikrobióta az elhízott és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő embereknél is eltér, ami felvetette a kérdést, hogy a téli álmot alvó barna medvéknél is fontos szerepe lehet.

A hibernáció és az aktív periódus folyamán ürülékmintákat gyűjtöttek be vadon élő medvéktől, majd kielemezték a bennük lévő mikrobákat. A hibernációs mikrobióta kevésbé változatosnak bizonyult. A bélrendszerben lévő parányok aránya a több Firmicutes- és Actinobacteria-fajtól a több Bacteroidetes törzsbe tartozó faj felé tolódott el. A kutatók a zsíranyagcserében szerepet játszó több anyagcseretermékben – úgymint trigliceridek, koleszterin és epesav - is változásokat figyeltek meg a szezon folyamán.

Annak kiderítésére, hogy eme változások elősegíthetik-e az anyagcsere változását, a medvék nyári és téli mikrobiótáját mikrobamentes laboratóriumi egerekbe költöztették. A nyári mikrobiótát kapott egereknél nagyobb súly- és zsírnövekedést figyeltek meg, mint a télieket kapottaknál. Sőt mi több, a megnövekedett testsúly ellenére a nyári mikrobiótájú egereknél nem figyeltek meg különbségeket vagy nüansznyi javulást a glükózanyagcsere terén a téli mikrobiótát hordozókhoz képest.

A további vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy az eme egerekben lévő anyagcseretermékek hasonlóak a medvéknél megfigyeltekhez, ami azt sugallja, a mackók szezonális metabolikus státuszát részben sikerült áttelepíteni a mikrobák által a rágcsálókba. Mindez szerintük azt sugallja, hogy a mikrobióta fontosabb szerepet játszhat az energiametabolizmusban és hidegadaptációban, mint ahogyan korábban hitték.

A szerzők szerint az is lehetséges, hogy eredményeik újabb stratégiák kifejlesztéséhez járulhatnak hozzá az emberi elhízás kezelésében.