Elérhető közelségbe került az uniós módszertan (ESA) szerinti nullás költségvetés - mondta Banai Péter Benő, az NGM államtitkára hétfőn elemzői háttérbeszélgetésen.
Elmondta: figyelmen kívül hagyva az esetleges plusz kiadásokat és bevételeket, a nullás költségvetéshez mintegy 700 milliárd forintos hiányt "kell eltüntetni", ami a 35 ezermilliárd forintos GDP 2 százaléka. Nemcsak azt figyelik, milyen módon érhető el a hiány nélküli költségvetés, de azt is, hogy ennek milyen reálgazdasági, foglalkoztatási hatásai lehetnek.
Ehhez a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékos növekedése szükséges, ami 450-500 milliárd forint plusz bevételt eredményezhet - mondta. Kiadási oldalon ebbe a változatba nem kalkulálták bele az otthonteremtési támogatási kiadásokat - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a bürokráciacsökkentő intézkedések egy része kiadáscsökkentéssel járhat, ami javíthatja az egyenleget. Megjegyezte, hogy most már nem kell olyan "durva intézkedéssorozat" a nulla százalékos költségvetési hiány eléréséhez, mint amilyet akár 3 éve igényelt volna a magyar gazdaság.
Banai Péter Benő úgy vélte, a vitatott uniós pénzek megérkezésének érdemi, 1 százaléknál nagyobb államadósság-csökkenést kell eredményeznie 2016-ban, de árfolyamhatások, valamint a GDP-növekedés is befolyásolja az államadósság szintjét.
A családok otthonteremtési kedvezménye (csok) költségvetési hatásairól Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár elmondta: idén nagyságrendileg 150 milliárd forint kiadással kalkuláltak. Megjegyezte: a konkrét igénylések alakulása pár hónap múlva lesz látható.
Hornung Ágnes a bankadó csökkentéséről elmondta: a kormány tartja a vállalását, hogy a szektor egészét tekintve csökkenjen az adó. Beszámolt arról, hogy a bizottsággal folyamatban van egy tárgyalássorozat, amely során arról egyeztetnek, hogy a csökkentéskor figyelembe vett adóalap az eredeti tervben szereplő, 2009. évi mérlegfőösszeg legyen, vagy gördülő módon, az utolsó lezárt évi mérlegfőösszeget vegyék figyelembe. Ezzel ellentétes folyamat a hitelezési aktivitás növelésére irányuló intézkedések, amelyek növelik a bankok mérlegfőösszegeit - mutatott rá.
Banai Péter Benő elmondta: a bankadón kívül nem számolnak más, különadónak tekintett adó csökkentésével.
Az államtitkár az Európai Bizottsággal fennálló viták miatt több mint 700 milliárd forintos késlekedő támogatásról szólva beszédesnek nevezte, hogy a bizottság az egyenleg szempontjából nem kérdőjelezi meg a kormány számításait. Ha ez az összeg megérkezik, akkor csökkenti az adósságot, de nem befolyásolja az ESA egyenleget. Kérdés az államtitkár szerint, hogy lesz-e korrekció az összegekben, ami növelheti az - adott évi - hiányt, azonban nem eredményez forrásvesztést, mert az állam pont emiatt vállalt többet és teljesített az uniós kereteknél jóval nagyobb kifizetést.
A költségvetésért felelős államtitkár a paksi beruházásról elmondta: az, mint az állam hatáskörében megvalósuló beruházás, a finanszírozás módjától függetlenül növeli az ESA szerinti hiányt és az államadósságot, amivel számol is a kormány. Hatása a hiányra és az államadósságra olyan ütemben jelentkezik, ahogy a beruházás megvalósul. Mivel a projekt 11 éves időtartamú, az adott évet csak az abban megvalósuló tételek terhelik, az idén 113 milliárd, jövőre várhatóan 200 milliárd forint lesz a paksi beruházásra a költségvetésben - tette hozzá.
Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár hozzátette: a beruházás, a hitel lehívása akkor kezdődik, ha a bizottság rábólint a projekt finanszírozására és a többi vitás kérdés is eldől. Arra számítanak, hogy az év második felében megkezdődhet a hitel lehívása, pozitív bizottsági döntések esetén - tette hozzá.
Az MKB Bank és a Budapest Bank értékesítéséről Banai Péter Benő elmondta: mindkét esetben piaci áron vásárolta az állam a bankokat, azaz az ESA egyenleget nem, az államadósságot azonban érintették az ügyletek. Értékesítéskor a bevétel csökkenti az államadósságot - tette hozzá. A Budapest Bank csaknem 200 milliárd forintos vételára növelte az államadósságot, értékesítéskor pedig csökkenteni fogja - tette hozzá.
Az államtitkár vélekedése szerint az állami vagyon értékesítésekből származó bevétel jóval meg fogja haladni az idei költségvetésben szereplő 130 milliárd forintot, ennek fő tétele a földértékesítés, de ingatlanok eladásával is számolnak.
Az Alkotmánybíróság földértékesítésből származó bevételekkel kapcsolatos döntésére vonatkozó kérdésre válaszolva közölte: vizsgálják, hogy szükség van-e jogszabály-módosításra azért, hogy az állami földek értékesítéséből származó bevételt ne csak állami föld vásárlására lehessen fordítani. Kedden egyeztetnek erről az illetékes tárcával - tette hozzá.
Forrás: MTI
