Március 1-jén lép hatályba a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete, amelynek célja, hogy a szükségleteiknek leginkább megfelelő életbiztosítást köthessék meg az ügyfelek.
A jegybank szerdai tájékoztatása szerint az új biztosítási törvény felhatalmazása alapján az MNB rendeletben szabályozza, hogy a biztosítóknak és a biztosításközvetítőknek az életbiztosításoknál milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérőt kell kitölteniük a szerződni szándékozó ügyfelekkel.

Az MNB rendelete szerint a biztosítási piac szereplőinek a szerződéskötést megelőző igényfelmérés során írásban rá kell kérdezniük az ügyfélnél arra, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni.

Igenlő válasz esetén meg kell tudakolni, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú életbiztosítást részesíti előnyben, azaz mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit.

Az igényfelmérőben rá kell kérdezni a vállalandó biztosítási díj vagy biztosítási összeg mértékére, a díjfizetés gyakoriságára és az életbiztosításnak az ügyfél által elvárt futamidejére is.

Bár az ügyfelek életbiztosítási igényeinek kötelező felmérését a korábbi törvény is előírta, az eddigi jogszabály nem határozta meg annak konkrét minimális tartalmát. Az MNB fogyasztóvédelmi tapasztalatai szerint több piaci szereplő nem megfelelően tájékoztatta a biztosítottakat az igényfelmérő szerepéről. Emiatt számos fogyasztó nem vette kellő súllyal figyelembe ezt a számukra is garanciát jelentő lehetőséget - hívta fel a figyelmet közleményében a jegybank.

Az ügyfeleknek azért célszerű közreműködni az igényfelmérő lényegi adatainak kitöltésében, mert a biztosító, közvetítő az általa megadott alapvető adatok alapján tud az elvárásainak és szükségleteinek leginkább megfelelő életbiztosítási ajánlatot adni. Az információk megadása nélkül viszont az ügyfél hátrányba kerülhet, mert nem olyan szerződést köt, amilyet eredetileg szeretett volna, amely leginkább szolgálja az igényeit - hangsúlyozta az MNB.

A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók, közvetítők saját üzleti döntéseik alapján esetleg egyéb adatokra is rákérdezhetnek, az ügyfél ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy kíván-e azokra válaszolni. A megadott adatok valódiságáról és azok felhasználhatóságának köréről az ügyfeleknek nyilatkozniuk is kell. Az igényfelmérés szerepéről a biztosítóknak, közvetítőknek egy, a jegybank által közérthetően megfogalmazott írásos tájékoztatót is át kell adniuk az ügyfeleknek - olvasható a közleményben.

Forrás: MTI