Sok hasonlóság van Szaddam Huszein volt iraki diktátor és Bassár el-Aszad szíriai elnök helyzete között - vélte Colin Powell, volt amerikai külügyminiszter és a vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának volt vezetője a CBS televíziónak adott interjújában helyi idő szerint pénteken.
Az Egyesült Államok huszonöt évvel ezelőtt, 1991. január 16-án kezdte meg az Öböl-háború Sivatagi Vihar nevű hadműveletét, amelynek célja az iraki erők kiűzése volt a megszállt Kuvaitból. Az évforduló kapcsán Powell egyebek között arról beszélt, hogy hasonlóságot lát az akkori iraki és a jelenlegi szíriai helyzet, illetve a két ország akkori a jelenlegi vezetői, Szaddam Huszein és Bassár el-Aszad között.
Powell az Öböl-háborút az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen Irakban és Szíriában vívott háborúval hasonlította össze. Elmondása szerint, George H. Bush (George W. Bush édesapja) "nagyon elképedt", hogy az Öböl-háború idején az amerikaiak nem döntötték meg Szaddám Huszein uralmát. Ezt azzal indokolta, hogy felmerült a kérdés: mi lett volna ennek a következménye a közel-keleti térségben.
"Visszatekintve, érdemes elgondolkodni, mi történt volna, ha Szaddamot elmozdítják? Mi jött volna utána? Ki került volna a helyére?" - fejtegette Powell. Hozzátette: az elkövetkező évek megtanították arra, hogy óvatosnak kell lenni, "amikor valaminek a csúcsa hirtelen ledől, mert nem tudni, hogy mi van alatta".
"Az akkori helyzet a mai Szíriára emlékeztet engem" - folytatta, utalva arra a bizonytalanságra, amely Aszad szíriai elnök eltávolításával kapcsolatosan tapasztalható.
Powell szerint az Öböl-háború idején azért nem mozdították el Szaddamot, mert tartottak ennek regionális következményeitől, így inkább engedték hatalmon maradni.
"Tíz évvel később azonban Szaddam Huszein olyan nagy problémát jelentett, hogy George W. Bush elnök szükségesnek látta a katonai hadművelet megindítását az eltávolítása céljából" - fogalmazott Colin Powell, aki az iraki megszállás idején az Egyesült Államok külügyminiszteri tisztségét töltötte be.
Colin Powell szerint az Egyesült Államok megtanulta az Öböl-háború leckéjét. Ugyanakkor hozzátette, az Iszlám Állam elleni harc különbözik az Irak ellen vívott háborútól, hiszen nem egy reguláris hadsereg, hanem egy mozgalom ellen háborúzik. "Ez a mostani helyzet katonailag nem olyan egyszerű, mint a Sivatagi Vihar volt, a mostani háború nehezebb" - mondta. Egyúttal figyelmeztetett, a jelenlegi nemzetközi környezetben az Egyesült Államoknak nagyon óvatosnak kell lennie abban, hogy miben vesz részt.
Forrás: MTI
Powell az Öböl-háborút az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen Irakban és Szíriában vívott háborúval hasonlította össze. Elmondása szerint, George H. Bush (George W. Bush édesapja) "nagyon elképedt", hogy az Öböl-háború idején az amerikaiak nem döntötték meg Szaddám Huszein uralmát. Ezt azzal indokolta, hogy felmerült a kérdés: mi lett volna ennek a következménye a közel-keleti térségben.
"Visszatekintve, érdemes elgondolkodni, mi történt volna, ha Szaddamot elmozdítják? Mi jött volna utána? Ki került volna a helyére?" - fejtegette Powell. Hozzátette: az elkövetkező évek megtanították arra, hogy óvatosnak kell lenni, "amikor valaminek a csúcsa hirtelen ledől, mert nem tudni, hogy mi van alatta".
"Az akkori helyzet a mai Szíriára emlékeztet engem" - folytatta, utalva arra a bizonytalanságra, amely Aszad szíriai elnök eltávolításával kapcsolatosan tapasztalható.
Powell szerint az Öböl-háború idején azért nem mozdították el Szaddamot, mert tartottak ennek regionális következményeitől, így inkább engedték hatalmon maradni.
"Tíz évvel később azonban Szaddam Huszein olyan nagy problémát jelentett, hogy George W. Bush elnök szükségesnek látta a katonai hadművelet megindítását az eltávolítása céljából" - fogalmazott Colin Powell, aki az iraki megszállás idején az Egyesült Államok külügyminiszteri tisztségét töltötte be.
Colin Powell szerint az Egyesült Államok megtanulta az Öböl-háború leckéjét. Ugyanakkor hozzátette, az Iszlám Állam elleni harc különbözik az Irak ellen vívott háborútól, hiszen nem egy reguláris hadsereg, hanem egy mozgalom ellen háborúzik. "Ez a mostani helyzet katonailag nem olyan egyszerű, mint a Sivatagi Vihar volt, a mostani háború nehezebb" - mondta. Egyúttal figyelmeztetett, a jelenlegi nemzetközi környezetben az Egyesült Államoknak nagyon óvatosnak kell lennie abban, hogy miben vesz részt.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések