A dzsessz a témája annak az ingyenes szabadegyetemi sorozatnak, amely január 27-én szerdán indul a Budapest Music Center (BMC) Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtárban.
A nyilvános előadás-sorozat szervezője a Jazztanulmányi Kutatócsoport, amely tavaly alakult önképzőkörként bölcsészettudományi és zenei végzettségű érdeklődőkből. A májusig tartó szabadegyetemi sorozat célja, hogy a dzsessz és a társadalom találkozását a lehető legtöbb oldalról világítsa meg - tájékoztatta Zipernovszky Kornél, a kutatócsoport vezetője az MTI-t.

A szervezők "érvényesen és relevánsan" szeretnék pozícionálni a műfajt mint a legkülönbözőbb társadalom- és bölcsészettudományi diszciplínák tárgyát, és meghonosítani az új dzsessztanulmányok néven először az Egyesült Államokban ismertté vált, szintén interdiszciplináris megközelítést.

Az első alkalommal, január 27-én 18 órakor az Americana című folyóirat dzsessz különszámát mutatják be. Az Americana E-Journal a Szegedi Tudományegyetem szabadon hozzáférhető, online amerikanisztikai folyóirata, amely első magyarországi new jazz studies tanulmánygyűjteményét jelentette meg. A szerkesztők szerint a nemzetközi amerikanisztika keretei között lehetőség nyílik arra, hogy a posztstrukturalista, valamint a gender, faji és posztkolonialista elméletek mentén lehessen tudományos diskurzust folytatni a dzsessz által felvetett kérdésekről. A különszámban szerepel Krin Gabbard amerikai professzor készülő Charles Mingus-monográfiájának egyik fejezete, olvasható tanulmány a Dizzy Gillespie által is viselt dzsessz-nagykövetség politikai vonatkozásairól, vagy a dzsessz Magyarországra érkezésekor a cigányzenével bekövetkezett összeütközésről.

A különszám szerkesztője a dzsesszkritikus Zipernovszky Kornél, az ELTE BTK amerikanisztika szakos doktorandusza, valamint Federmayer Éva, az ELTE BTK egyetemi docense, az Amerikanisztika Tanszék oktatója. Az évente százezres nagyságrendű letöltést felmutató, angol nyelvű Americanát az egyik alapító szerkesztő, Dragon Zoltán adjunktus, a Szegedi Tudományegyetem Angol-amerikai Intézetének oktatója mutatja be.

A szabadegyetem következő eseményeként február 24-én Somoskői Soma A jazz, mint a kreatív együttműködés metaforája címmel tart előadást, március 23-án Kurutz Márton filmtörténész a magyar dzsessz 1945 előtti történetének alapkutatásairól beszél. Április 27-én Karap Zoltán zeneesztéta Theodor W. Adorno német filozófus gondolatai nyomán a jazz-szubjektum kritikájáról szól, végül május 25-én Havas Ádám, a szociálpolitika szakértője a budapesti dzsessz színtér konstrukcióját fejtegeti előadásában.

Forrás: MTI