Tavaly nem volt infláció, a stabil árak fő nyertesei a családok és a nyugdíjasok - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.
Kiemelte: az NGM idén is alacsony inflációs környezettel számol, a tárca várakozása szerint 2016-ban 1,6 százalékos lesz a fogyasztói árak éves növekedése.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön reggel közölte, hogy 2015-ben mínusz 0,1 százalék volt az éves infláció, gyakorlatilag tehát nem volt pénzromlás Magyarországon.
Az államtitkár kiemelte: tavaly is folytatódott a 2013-tól érvényes trend, az, hogy a fogyasztói árak stabilak, a magyar gazdaságot a mérsékelt inflációs környezet jellemzi, a tartósan alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett a nyugdíjasok. A növekvő reáljövedelmek pedig a fogyasztást és a megtakarítások növekedését erősítik - mutatott rá Hornung Ágnes.
Kiemelte: a vállalkozások számára az infláció hiánya, a mérsékelt inflációs környezet növeli a kiszámíthatóságot, egy beruházásnál, hitelfelvételnél például egy jelentős kockázat esik ki azzal, hogy nem kell számítani jelentős áremelkedésekre.
Emlékeztetett arra: 2002 után több évig az infláció tartósan 5-10 százalék körül volt, többek között ennek a következménye volt a devizahitelezés felfutása, miközben a jegybank igyekezett magas kamatokkal küzdeni az infláció ellen, aránytalan különbség alakult ki a magyar és a külföldi kamatszintek között. Az akkori magas infláció annak hatására következett be, hogy magas volt a költségvetési hiány, felborult a külső egyensúly - mondta, hozzátéve, hogy a másik ok azokban az években a rezsiárak nagyarányú megemelése volt. Az infláció leszorítása érdekében az elmúlt öt évben megvalósult a rezsicsökkentés, ennek hatása az infláció mutatóiban is jelentkezett - mondta az NGM államtitkára.
Hornung Ágnes a 2015-ös évről kifejtette: az infláció alakulását több kormányzati intézkedés és külső hatás is befolyásolta, az alacsony inflációhoz a kormány lépései jelentősen hozzájárultak, a rezsicsökkentések mellett az alacsony olajár továbbra is meghatározó szerepet játszott az árak alakulásában.
Kiemelte: az NGM elemzőinek számításai szerint az üzemanyagárak esése, az úgynevezett tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve, decemberben mintegy 0,9 százalékpontos lefelé mutató hatásként jelent meg az egy évre visszatekintő fogyasztói árindexben.
Jelezte: a másik jelentős külső hatás az európai gazdaság dezinflációs nyomása, ami továbbra is befolyásolja a magyar árak alakulását. Az NGM szakértőinek számításai szerint a külső hatások egyelőre még jelentősen, mintegy 0,8 százalékponttal fogják vissza a hazai inflációt.
Kiemelte: a nemzetgazdasági tárca várakozásai szerint 2016-ban is visszafogott árdinamika fogja jellemezni a magyar gazdaságot, főként az olajárcsökkenés és az európai uniós dekonjunktúra eredményeként. Az alacsony inflációt olyan kormányzati döntések is támogatják, mint a sertéshús áfájának jelentős csökkentése, illetve, hogy az szja mértéke 1 százalékponttal csökkent az idén - mondta Hornung Ágnes.
Rámutatott: a külső hatások mérséklődésével, és az európai uniós konjunktúra élénkülésével számottevően gyorsulhat az árdinamika. A konvergenciaprogramban a kormány középtávon 3 százalékos inflációval számol - tette hozzá.
Kérdésre elmondta: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatására várhatóan megélénkülő lakáspiac árváltozásait az idei első félév tükrében megnézik majd, de a tárca nem számít arra, hogy idén ez számottevően hatna az inflációra.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések