Magyarország népessége 2060-ra 8 millió fő alá csökken, a 65 évesek és idősebbek aránya pedig a jelenlegi 17 százalékról 30 százalékra emelkedik. A hazai demográfiai, társadalmi folyamatokról Spéder Zsolt szociológus, demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója beszélt a Magyar Tudomány Ünnepén. Nézze meg videón!
A demográfia az élet legalapvetőbb eseményeit – a születést, a házasságkötést, a válást, az elmúlást, a helyváltoztatást – számokkal, mutató- és arányszámokkal kívánja megragadni és leírni. A képlet egyszerű: minden ország népessége, így Magyarországé is egy három tagból álló aritmetikai művelet eredménye, a születések növelik (+), a halálozások csökkentik (-) a népesség számát, a vándorlás előjelét (+ vagy -) pedig az adja meg, hogy a bevándorlók vagy a kivándorlók száma magasabb-e.

Spéder Zsolt a népesedési folyamatokat kitevő három komponens sok-sok egymástól független, ám egymásra ható folyamatát tekintette át. A statisztikai adatok ismertetése mellett kitért azokra a szempontokra, amelyek alapján csupán egy-egy ember, vagy család hoz az életét meghatározó döntéseket, de ezek együtt mégis egy egész ország demográfiai viszonyait befolyásolják.