Köszönhet-e valamit Európa az iszlámnak? A kérdés az elmúlt években heves vitákat váltott ki Európa nyugati felén. Kevesebb izgalmat okozott, pedig legalább ugyanilyen fontos, hogy miként rajzolta át az arisztotelészi hagyomány Európa szellemi képét. Egyebek mellett ezekre a felvetésekre adott választ Maróth Miklós orientalista, akadémikus a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében. Előadásának felvétele mostantól megtekinthető videón.
Andalúziától Iránig hatalmas területeket bejáró, évszázadokon átívelő, képzeletbeli tudománytörténeti utazáson vehettek részt mindazok, akik ott voltak az MTA Székházában az MTÜ nyilvános előadásán. 

Mint azt Maróth Miklós elmondta: az iszlám világa felől jövő hatás Európát azért érte, mert körülbelül Kr. u. 1500-ig – különböző okoknál fogva – tudományos tekintetben az iszlám világától elmaradt európaiakat érdekelte, mit tudnak az arabok, mit lehet tőlük tanulni. Személyes kapcsolatok miatt Andalúziában ismerhették meg az iszlám tudományos eredményeit, jóllehet az kulturálisan az iszlámnak a keleti tartományai mögött messze elmaradt hátsó udvarának számított. Mégis Andalúzián keresztül váltak ismertté a Keleten (főleg a mai Irán területén) kidolgozott eredmények, elsősorban Avicenna, al-Gazzálí, al-Fárábí és mások filozófiája. Ez a filozófia görög szövegeken, mindenekelőtt Arisztotelész és Galénosz ismeretén alapult, és egy enciklopédikus tudást föltételezett. Az Arisztotelész által nem művelt matematikai tudományokban Eukleidész, Nikomakhosz Geraszénosz és mások művei pótolták a hiányt.


Hogyan reagált az iszlám világában továbbfejlesztett görög tudományokat latinra fordító Európa az új ismeretekre és kinek tartozik hálával? Maróth Miklós egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszolt előadásában.