A németek negyven százaléka szerin Angela Merkel kancellárnak le kellene mondania migrációs politikája miatt - közölte pénteken a Reuters hírügynökség a Focus német hetilap által készíttetett felmérésre hivatkozva.
Angela Merkel német kancellár.  EPA/KAY NIETFELD
A relatív többség, 45,2 százalék továbbra sem gondolja úgy, hogy a kancellárnak távoznia kellene. A lap által megrendelt felmérést az INSA közvélemény-kutató végezte; 2047 embert kérdeztek meg január 22. és 25. között.

Merkel gyorsan bevezetné az új menekültügyi csomagot

A német kormány rövidesen elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a menekültügyi rendszer újabb reformjáról szóló csomagot, az intézkedések így gyorsan életbe léphetnek - mondta Angela Merkel német kancellár péntek hajnalban Berlinben.

A kancellár a koalíciós pártok vezetőivel, majd a tartományok miniszterelnökeivel folytatott tárgyalása után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány a bűncselekményért elítélt külföldiek kiutasítására vonatkozó szabályok szigorítását tartalmazó törvénymódosító javaslatával és az újabb - fél éven belül a második - menekültügyi reformcsomagjával jelentős lépést tette előre.

A kormány nagyon sok ügyet mozdított előre, és az állam az új intézkedésekkel megmutatja, hogy cselekvőképes, és mindent meg is tesz a gondok megoldásáért - emelte ki Angela Merkel.

"A leveleket megválaszolják, és nem vitáznak róluk nyilvánosan" - mondta kérdésre válaszolva azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) egypárti bajor tartományi kormánya küldött Bajorország nevében a szövetségi kormánynak, követelve a menedékkérők visszafordítását a határon és a befogadható menedékkérők számának maximálását évi 200 ezer főben.

A szövetségi kormányt alkotó CDU/CSU pártszövetség és a koalíciós társ szociáldemokrata párt (SPD) elnökei - Angela Merkel, Horst Seehofer bajor miniszterelnök és Sigmar Gabriel alkancellár - csütörtökön tisztázták a november elején elfogadott második menekültügyi reformcsomag utolsó vitatott kérdéseit, a csomag így várhatóan a jövő héten a kormány elé, majd a törvényhozás elé kerül.

A leginkább vitatott ügy az úgynevezett oltalmazott státusba kerülő menedékkérők családegyesítési jogának korlátozása volt. Végül abban állapodtak meg, hogy a CDU/CSU törekvéseinek megfelelően két évre felfüggesztik ezt a jogot, de a Törökországból, Jordániából és Libanonból áttelepítendő kontingensek összeállításában törekednek az oltalmazottak családjainak egyesítésére.

A kormány becslése szerint a menedékkérők 18-20 százaléka kaphat oltalmazotti státust. Ez a jogállás azoknak a menedékkérőknek jár,  akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert fennáll a veszélye, hogy származási országukban súlyos sérelem éri őket.

Megegyeztek abban is, hogy a menedékkérők juttatásait havi 10 euróval csökkentik, ezzel bevonva őket az integrációs tanfolyamok finanszírozásába. Továbbá kezdeményezik Algéria, Marokkó és Tunézia átsorolását a biztonságos származási országok közé. További új elem, hogy a szakképzési programot sikerrel teljesítő fiatal menedékkérők két évig Németországban maradhatnak és dolgozhatnak, a menedékjogi eljárás kimenetelétől függetlenül.

A tavaly november elején kötött megállapodás központi eleme, hogy gyorsított eljárás alá vonják és elkülönítve helyezik el a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőket. Az új típusú eljárást az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára folytatják le, ami azt jelenti, hogy a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre.

Kézigránátot dobtak egy németországi menekültszállásra

Németországban ismeretlenek kézigránátot hajítottak egy menekültszállásra péntek hajnalban, a szerkezet működőképes volt és a hatóságok szerint csak a szerencsén múlott, hogy nem robbant fel - írták német hírportálok hírügynökségi jelentésekre hivatkozva.

A támadás a Baden-Württemberg tartományi Villingen-Schwenningen menedékkérőket befogadó állomása ellen történt.
Rendőrautók egy menekültszállás előtt szalaggal lezárt utcaszakaszon a dél-németországi Villingen-Schwenningenben 2016. január 29-én, miután a hajnali órákban ismeretlen tettes kézigránátot dobott át az épület kerítésén. A kioldott szerkezet nem robbant fel, az incidensben senki sem sérült meg. (MTI/AP/DPA/Marc Eich)
Az elkövetők eltávolították a biztosítékot a gránátból, amely azonban nem lépett működésbe. A szerkezetet biztonsági őrök vették észre a befogadóállomás területén.

A rendőrség lezárta a környéket és biztonságba helyezte lakóit, majd tűzszerészek ellenőrzött robbantással megsemmisítették a szerkezetet.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) szerint tavaly 1005 erőszakos támadás és egyéb atrocitás történt németországi menekültszállások ellen, ami ötszörös növekedés a 2014-ben regisztrált 199-hez képest. A BKA az idén 35 támadást jegyzett fel.

Német szélsőségesek összeverekedtek a görög anarchistákkal

Verekedés tört ki Athén központjában 12 szélsőséges német és egy nagyjából 25 fős görög anarchista csoport között, a dulakodásban többen megsebesültek - jelentette pénteken a görög média.

A tájékoztatás szerint az incidens csütörtök este történt a görög fővárosban, és legalább öten könnyebben megsebesültek benne.

A görög televízió és több újság is arról számolt be, hogy a német szélsőségesek a jobboldali Arany Hajnal nevű görög idegenellenes párt ünnepségére érkeztek Görögországba. A csoport a turisták körében népszerű athéni negyed, Monasztiraki egyik éttermében vacsorázott, jelenlétükre azonban figyelmes lett egy görög anarchista csoport. Először csak szidalmazták egymást a két tábor tagjai, majd verekedni kezdtek.

A rendőrség péntek reggeli közlése szerint vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy  pontosan miként is zajlottak a történtek. Az eset miatt egyelőre senkit nem vettek őrizetbe.

MTI