Az elmúlt évtized legfontosabb felfedezésének minősítette a szudáni műemlékvédelmi szolgálat olasz és orosz régészek közös feltárását Szudán északi részén, a fővárostól, Kartúmtól 200 kilométerre északra fekvő Abu Erteila térségében, ahol bazaltból készült rituális oltárra, egy szent hajó alapjára és hieroglifákkal írt feliratokra bukkantak.
Az illetékesek szerint a páratlan leletek új fényben mutatják be a núbiai civilizációt a Kr.e első század és Kr.u első század közötti időszakban.

A Földközi-tengeri és Keleti Tanulmányok Nemzetközi Társaságának (ISMEO) és az Orosz Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének közös régészeti missziója 2008 óta folytat ásatásokat a térségben, legutóbb 2015 novemberében és decemberében végeztek feltárásokat a Kabushiyához közeli településnél.

"Még tanulmányozzuk a hieroglifák egyiptomi szövegét, de már azonosítottuk a feliratokat meroitikus királyság uralkodó párosának nevével. Natakamani király és társuralkodója, Amanitore királynő a Nílus menti meroitikus királyság aranykorának uralkodói voltak valamikor az első század közepétől a második század elejéig - közölte Eugenio Fantusati professzor, a régészcsoport vezetője. A királyság fontos szerepet játszott a nemzetközi színtéren, jelentős kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatai voltak a római birodalommal - tette hozzá a professzor. 

A leletekre egy valószínűleg tűzvészben összedőlt templom romjai között bukkantak, és most folyik kormeghatározásuk. A szent hajó alapját az épület központi termében találták meg, rituális szertartások során használták, egy núbiai istenséget vittek rajta. 

A műkincsek nagyon fontosak a még alig ismert meroitikus kultúra megértése és a szomszédos egyiptomi civilizációval való kapcsolata szempontjából - tette hozzá a professzor. 

Ebben a térségben terült el annak idején Meroé a Kusita Királyság (Kr. e. 8.-Kr. u. 4. század) egyik legfontosabb központja, majd a meroitikus kor alatti fővárosa. Az ókori romváros feltárása jelenleg is folyik. Meroé lakosai palotákat és kis piramisokat emeltek, és egy olyan írásrendszert fejlesztettek ki, amelyet még nem sikerült teljesen megfejteni. Az ókori romváros feltárása másfél évszázada kezdődött, ám a régészeknek mind a mai napig nem sikerült tisztázniuk Meroé eredetét. 

Forrás: MTI