Párizs nem a végállomás, hanem egy fontos állomása lesz a klímavédelmi tárgyalássorozatnak - mondta Áder János köztársasági elnök az MTI-nek kedden az ENSZ 21. klímakonferenciáján Le Bourget-ban.
"Mi nem ezzel a várakozással érkeztünk ide, hanem azzal, hogy kilépjünk abból a politikai totyorgásból, amely az elmúlt éveket jellemezte (...) és hogy a további politikai cselekvés ütemét és célját illetően egyetértés szülessen a különösen szennyező országok között, és ebből aktív politikai cselekvés következzen" - tette hozzá.
"Úgy látom, hogy ezt a célt elértünk és biztos vagyok abban, hogy a következő hónapokra és évekre is marad még munka bőségesen" - mutatott rá az államfő, a technológiaváltási és a pénzügyi mechanizmus kidolgozásának kérdéseire utalva.
Áder János emlékeztetett arra, hogy a hétfői nyitónapon a mintegy 150 állam- és kormányfő egybehangzó véleményeket fogalmazott meg a veszély mértékét, a cselekvés szükségességét és az idő szorítását illetően. A korábbi klímakonferenciákkal ellentétben itt most mindenki egyetértett abban, hogy a veszély valós - emelte ki.
A klímacsúcson egyértelművé vált, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a természet jelzéseit a természeti katasztrófák, aszályok, árvizek, a tengerszint-emelkedés terén, és mindazt, amit néhány évtizede tudunk a széndioxid-koncentráció növekedéséről a légkörben.
Nincs idő további halogatásra, "véget kell venni a meddő vitáknak, a sehova nem vezető ünnepélyes deklarációknak", és mostantól cselekedni kell - emelte ki Áder János.
"A kibontakozó klímaforradalom támogatása" aktív politikai felelősségvállalást és politikai fellépést igényel a nemzeti kormányoktól és nemzetközi szervezetektől - mondta, hozzátéve, hogy ehhez különböző eszközei vannak a kormányoknak, amelyeket alkalmazni kell Kínában és az Egyesült Államokban is. Példaként említette a technológiaváltást az iparban, a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban és a szennyvíztisztításban.
Áder János szerint a fejlett országoknak - elismerve történelmi felelősségüket az üvegházhatású gázok koncentrációjában -, kompenzálniuk kell a fejlődő országok vonatkozásában azt, hogy ez utóbbiak is ragaszkodnak egy olyan fejlődési pálya befutásához és életszínvonal eléréséhez, amilyen a fejlett országoké. Ha a fejlődő országok nem kapnak a technológiai váltáshoz megfelelő pénzügyi segítséget, akkor ezt csak a fosszilis energiahordozók révén tudják elérni.
A dilemma feloldásához a fejlett országoknak, az Egyesült Államoknak, a nyugat-európai országoknak és az Európai Uniónak össze kell rakni egy 100 milliárd dolláros pénzügyi hitelkeretet, amelyből a fejlődő országoknak a technológiaváltása biztosítható - mondta a köztársasági elnök.
"A végeredményt még nem tudhatjuk, hiszen tíz nap van hátra, de jól jel, hogy néhány ország már továbblépett a korábbi vállalásánál" - fogalmazott. Példaként említette az egyik legjelentősebb környezetszennyezőnek tekinthető Japánt, valamint Kanadát, amelynek új kormánya már a nyitónapon sokkal elkötelezettebbnek mutatkozott az előzőhöz képest.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések