Schruff Milán kapta meg a Gádos Péter rendezésében, december 17-én a mozikba kerülő új magyar film, a Hajnali Láz főszerepét, amelynek ügyén okán vagy talán apropóján kaptuk mikrofon-végre a Junior Príma díjas színészt. 
Hogyan kapta meg a film főszerepét?

2011-ben egy teljesen váratlan üzenet fogadott a Facebook-on. Horgas Péter ajánlott engem egy film főszerepére. Elmentem a castingra, de akkor még semmit nem tudtam erről a könyvről. Gárdos Péter leültetett a kamera elé és azt mondta, hogy „ezt a szemüveget vedd fel”. Látni akarta, hogy nézek ki benne, miközben meséltem magamról. Ez nagyon tetszett, hogy itt egy rendező, aki pontosan tudja, mit akar. Biztonságot éreztem, és hogy szeretnék együtt dolgozni vele.

Az első kör után szerencsére gyorsan visszahívtak és elküldték a szöveget. Piti Emőkével azt a jelenetet kellett eljátszanunk, amikor először találkozunk. Ma már elképzelhetetlen, hogy két ember ne lássa egymást valamilyen közösségi oldalon, mielőtt találkozik. A próbajáték után még inkább felerősödött bennem az érzés, hogy nekem kell játszanom ezt a szerepet. Kis idő múlva éppen kint horgásztam, amikor Péter felhívott, hogy engem választottak. Akkor éreztem, hogy van igazság az életben.

Hogyan készült fel erre a rendkívül összetett szerepre? Milyen forrásokat tanulmányozott a holokauszt-túlélő, tüdőbeteg, a halált megtagadó karakter megformálására?

Az első dolgom az volt, hogy újranéztem a Schindler listáját, ahogy A zongoristát is, egyszerűen a világ miatt. Reprodukálni azokat az átélt borzalmakat nem lehet, de nem is ez lett volna a kulcs a figurához, viszont a felkészülés szempontjából muszáj volt ilyen filmeket látnom. A holokauszt után csontsoványra voltak fogyva az emberek, viszont a háború után, amikor Gárdos Péter szüleit a svéd táborokban kezelték, egy kicsit már megerősödtek. Péter kiadta feladatul, hogy le kell fogyni, ne egészséges emberekként nézzünk ki. Sportos életet élek, akkor voltam 76 kiló. Féléven keresztül napi 800 kalóriát kellett bevinnem orvosi felügyelet mellett, és naplót kellett vezetnem róla. Eközben volt két színházi bemutatóm is. Komoly fegyelmet igényelt, de 11 kilót sikerült leadnom.

A forgatás előtt megkértem Pétert, hogy meséljen az édesapjáról, hogy volt-e valami jellegzetes gesztusa, mozdulata. Megmutatta, hogyan járt. Ezt is megpróbáltam beleépíteni a figurába.

Mi vonzotta legjobban a szerepben?

Hogyan lehet megjeleníteni azt egy filmben, ami a regényben le van írva? Amikor az ember elolvas egy regényt, a fejében megy a mozi, a filmben viszont mindent látunk. Ez nem egy klasszikus szerelmi történet. Miklós kicsit groteszk figura, nem egy szép szőke herceg, műfoga van, szemüveges, nem egy szépfiú, mégis egy vonzó személyiség… és ez nagyon vonzott a szerepben. Valami tisztaság, naivitás van benne, hiszen miután túlélt egy borzalmakkal teli időszakot, mégis megmarad a hite, hogy kigyógyul a halálból és kiválaszt valakit, szerelmes lesz és elveszi feleségül… Ilyen nagy szerepet kapni itthon ritka nagy lehetőség, bár több esélye lenne a magyar színészeknek ilyeneket eljátszani! Éreztem, hogy irgalmatlan nagy feladat és lecke lesz, és reméltem, hogy felnőttem ehhez a feladathoz.
Valóban, ez nem egy klasszikus szerelmi történet. Milyen volt a közös munka a partnerét alakító Piti Emőkével?

Nagyon jó volt a közös munka, egyből jól működtünk, mint pár. Fontos volt, hogy tessünk egymásnak, és meg is volt a kémia. El kell azért mondjam, hogy nagyon sokszor nem találkoztunk, hiszen kevés közös jelenetünk van. Kicsit olyan volt, mint a levelezés. Hiszen Gárdos Péter szülei sem találkoztak sokáig, csak tudtak egymásról, beszéltek egymásról, leveleztek egymással.

És a többi szereplővel, a doktort alakító Máté Gáborral és a legjobb barátot, Harry-t alakító Kovács Lehellel?

2007-ben végeztem és Máté Gábor volt az osztályfőnököm, aki mindig a mesterem lesz. Most azonban nem rendezőként, hanem színészként dolgoztunk együtt. Szerencsére gyorsan át tudtam törni a mester és tanítványa gátat magamban. Rendezőként teljesen más, ezért elképesztő volt látni, mennyire alázatos. Utána már csak azt néztem, milyen technikát használ, hogyan létezik a kamera előtt. Mindent tud a filmszínészetről.
Lehellel először játszottunk együtt, és nagyon pozitív élmény volt látni, hogy milyen profizmussal tud megcsinálni dolgokat. Ő csak egy évvel korábban kezdte a pályát, mégis elképesztően profi.

Milyen élmény volt a forgatás?

Egy álom vált valóra ezzel a szereppel. Igaz, nagyon nehezen indult el a munka, többször el kellett halasztani a forgatást, volt, hogy színházi szerepeket mondtam le. A forgatást 2014 februárjában kezdtük el és csak négy napot forgattunk. Majd áprilisban megint négyet. Ezalatt az idő alatt volt két színházi bemutatóm. Májustól júliusig forgattuk a film nagy részét. Két hét után tudtam igazán azonosulni a szerepemmel, amikor már minden napot együtt töltöttünk. Nagyon jó emlékeim vannak erről. Emlékszem, az utolsó, amit forgattunk, az a tengeren játszódó jelenet volt. Aznap járt le a féléves diétám, úgyhogy tudtam, hogy amikor vége a forgatási napnak, végre ihatok egy sört és ehetek egy jó tésztát.
Mi volt a legnehezebb feladat?

Volt egy jelenet, amikor Miklós feladja az egészet és az orvos felesége megmondja, hogy meg fog halni. Ekkor köhögőroham jön rá, fulladás és sírás… Ezt a jelenetet Péter a végére hagyta, mert tudta, hogy nagyon nehéz. A forgatás előtt próbáltunk rá és sokféleképpen próbáltam eljátszani. Volt, hogy belülről éreztem, hogy ez most jó volt, de Péter azt mondta, hogy vegyük újra. Mindegy, hogy hogy jónak éreztem… amikor sírtam és lihegtem, túl nagyra nyitottam a képen a számat, ez a képen hülyén nézett ki. Amikor viszont nem „csináltam” semmit, akkor mondta Péter, hogy megvan.

A másik nehézség a diéta volt, ez az elején még jó volt, életmódváltást jelentett, de a vége felé már nagyon utáltam a tojásfehérjét, meg a savanyúságot. Néha azért bűnöztem, azt kellett! A fémfog-protézissel sem volt gond, mindig magam ragasztottam be. Volt azért, hogy ment a felvétel, amikor kilazult és kiesett. Az egyik öltönyt megtarthattam a forgatásról. Nem emlékszem, a fogakat megkaptam e, pedig azt ígérték, odaadják. Ha nem, akkor el fogom kérni.
SCHRUFF MILÁN (Miklós)

1983-ban született Siófokon. Gyerekkora óta tudatosan készül a színészi pályára. 11 éves korától 20 éves koráig a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszott, mint gyerekszínész. 2003-ban felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre Máté Gábor osztályába. 2007-ben a Csizmadia Tibor által igazgatott egri Gárdonyi Géza Színházba szerződött. Ebben az évben leforgatta élete első nagyjátékfilmjét, a Kalandorokat, melynek főszerepet játszotta Rudolf Péter és Haumann Péter mellett. Az egri Gárdonyi Géza Színház színészeként olyan rendezőkkel dolgozott, mint Zsótér Sándor, Máté Gábor, Csizmadia Tibor, Radoslav Milenkovic. 2011-2013-ig szabadúszóként dolgozott. 2014-től a tatabányai Jászai Mari Színház társulatának tagja.

Válogatott filmográfia:

HAJNALI LÁZ (2015) színész
Benzinkút (szín., magyar kisjátékf., 2010) színész
Kalandorok (szín., magyar vígj., 2008) színész

DÍJAK:

2007 Legjobb 30 év alatti színész (POSZT), 2011 Soós Imre díj, 2013 Junior Prima díj, 2015 Jászai Gyűrű Díj, Közönségdíj (Jászai Mari Színház)

PITI EMŐKE (Lili)

2010-2015 / Kaposvári Egyetem, Művészeti Kar, Színművész Szak. 2014-től a k2 Színház tagja. A HAJNALI LÁZ első filmszerepe.

Színházi szerepek:
Nemzeti Vegyesbolt / r.: Dömötör Tamás, Átrium Film-Színház
Lö csibészek - A Pokoli Trió / r.: Vajdai Vilmos, Táp Színház, Hátsó Kapu
Iphigeneia A-tól T-ig / r.: Szenteczki Zita, SZFE
Züfec / r.: Benkó Bence és Fábián Péter, k2 Színház és Szkéné Színház
A.P.Csehov: Apátlanok / r.: Benkó Bence és Fábián Péter, k2 Színház, Hátsó Kapu
bakfitty / r.: Benkó Bence és Fábián Péter, k2 Színház és Stúdió K Színház

Liliomfi / r.: Mohácsi János, Örkény István Színház