Az azonosításra alkalmatlan adatokat többek között a félévkor hármasnál rosszabb tanulmányi átlagot elérő diákokról és a félévkor elégtelen osztályzattal rendelkezőkről kellene gyűjteni, illetve azokról is, akik évismétlők, vagy igazolt hiányzásuk az adott tanévben eléri a száz órát.
A jövőben azokat az adatokat, amelyek az egyes tanulóknál előidézik a lemorzsolódást, nyilvántartásban rögzítenék. Az azonosításra alkalmatlan adatokat többek között a félévkor hármasnál rosszabb tanulmányi átlagot elérő diákokról és a félévkor elégtelen osztályzattal rendelkezőkről kellene gyűjteni, illetve azokról is, akik évismétlők, vagy igazolt hiányzásuk az adott tanévben eléri a száz órát.
Ettől azt várja a kormány, hogy segít csökkenteni a lemorzsolódók számát. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) előterjesztése szerint a köznevelési intézménynek kéthavonta kellene rögzítenie a rendszerben a lemorzsolódás veszélyének tényét, a tanuló előrehaladása érdekében tett intézkedéseket és a tanulói jogviszony megszűnését.
A veszélyeztetettek létszámát, annak okait és az alkalmazott intézkedéseket összesített formában továbbítani kell majd az Oktatási Hivatalnak, amely értékeli, hogy az intézményi szintű beavatkozások elegendőnek bizonyultak-e, és ha szükséges, biztosítja az iskolák számára a pedagógiai-szakmai támogatást a felzárkóztatáshoz.
A szaktárca ezt azzal indokolja, hogy Magyarországnak uniós vállalása alapján 2020-ig tíz százalékra kell csökkentenie a korai iskolaelhagyók arányát. Ez a mutató azonban már 2014-ben 11,4 százalék volt.
Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatásügyi szakértője szerint Magyarország ebből a szenmpontból jól teljesít, a lemorzsolódás ugyanis főleg a 16 éven felüliek körében volt jellemző, a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása miatt azonban javultak ezen a téren a mutatók - írja az újság.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések