„Szilánkokra tört és teljesen marginalizálódott” a magyarországi baloldali ellenzék – írta a Süddeutsche Zeitung című liberális napilap. Lapunk megkérdezte az érintett pártok képviselőit, akik leginkább tagadják ezt, vagy nem hajlandók foglalkozni a kérdéssel.
– Nem drámának fogom fel a dolgot, de kétségkívül egy újfajta kihívással szembesülünk, ami a baloldalt is, a jobboldalt is eléri – erősítette meg Lendvai Ildikó. Az MSZP volt elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: új jelenségről van szó a világban, töredezik, differenciálódik a baloldal és a jobboldal is, de ez szerinte nem egyenlő a teljes széteséssel. A politikus szerint ez egyik oldal helyzetét sem könnyíti meg egy egyfordulós választási rendszerben, viszont arra ösztönöz, hogy a pártok közt újfajta viszonyrendszer épüljön ki. Mint mondta, ebben nemcsak pártoknak, hanem az új típusú civil mozgalmaknak is szerepük lesz, a baloldalon biztosan, de várhatóan a jobboldalon is. – A baloldal nem tört szilánkokra és nem marginalizálódott. Orbán Viktor uszító politikája alkalmas arra, hogy érzelmeket korbácsoljon, ettől ez még „minden idők egyik legkorruptabb és leghitványabb kormánya, amelyik meg fog bukni” – mondta a liberális német lap megállapításáról Gréczy Zsolt. Kérdésünkre, hogy miként jellemezné a baloldal állapotát, a DK szóvivője azt mondta: a baloldal több pártból áll, a baloldalon is verseny folyik a szavazók kegyeiért. – Természetesen ha szükséges, és a választójogi törvény miatt szükséges lesz, akkor nyilván meglesz a kellő együttműködés és remélhetőleg az a program, illetve az a személy is, aki le tudja váltani ezt az „undorító hatalmat” – fogalmazott Gréczy Zsolt.

A liberális német lap összegzését Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke, Szabó Tímea, a PM társelnöke, és Harangozó Tamás szocialista országgyűlési képviselő sem akarta kommentálni. Az MSZP szóvivője lapunknak ugyanakkor szintén állította, hogy nem esett szét a baloldal. Úgy fogalmazott, több párt van a baloldalon, számottevően különböző támogatottsággal és vélhetően a legnagyobb támogatottságú politikai szervezet lesz az, amely a 2018-as választásokon zászlóshajója lehet a baloldalnak a Fidesz és a Jobbik elleni küzdelemben. Budai Bernadett hozzátette: egyelőre mindenki végzi a dolgát, és majd a célegyenesben kiderül, hogy milyen formációban érdemes a választáson kiállni.

A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap egyébként alapvetően a Jobbikról közölt elemzést hétfői számában. Fidesz 2.0 című írásában Cath­rin Kahlweit kiemelte, hogy a szélsőjobboldali párt újabban Orbán miniszterelnök kormányzó pártjának modern változataként mutatja be magát, növekvő sikerrel. A szerző szerint Orbán Viktor kormányfő a menekültválságot arra használta fel, hogy helyreállítsa az erős ember és határozott vezető képét mutató arculatát, ez a törekvés sikerre vezetett, ezt mutatja, hogy a választói támogatottságot vizsgáló felmérési eredmények csaknem annyira jók, mint Orbán legjobb időszakában, a baloldali ellenzék pedig szilánkokra tört és teljesen marginalizálódott. Ebben a helyzetben az egyetlen vetélytárs és kihívó a Jobbik, amely elég abszurd módon a Fidesz modern és jövőorientált változataként, mintegy Fidesz 2.0-ként jeleníti meg magát – írta Cathrin Kahlweit.

Ismert: a Tárki, a Szonda Ipsos, és a Nézőpont Intézet legutóbb közzétett felméréseiből az derült ki, hogy a Fidesz 2006 júniusa, azaz 115 hónapja vezeti a pártok népszerűségi versenyét. Ezzel szemben baloldal mostanra 2006-os, 2,7 milliós táborának kétharmadát elvesztette. A Nézőpont szerint Orbán Viktor támogatottsága a kormánypárti táborénál is magasabb, ami az elemzők szerint a bevándorlásügyben kialakult tartós nemzeti egységnek is köszönhető.

Forrás: magyaridok.hu