A Magyar Bankszövetség előremutatónak tartja az Alkotmánybíróság döntését, különösen azért, mert az "átlagon felüli hozamokra vadászó" befektetők kárpótlását nem lehet direkt vagy indirekt módon a társadalommal megfizettetni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az MTI-nek.
A főtitkár kiemelte: a hozamvadászat tudatos tevékenység, melynek elválaszthatatlan része a kockázat, a pénzügyi felelősség természetes követelménye az, hogy a kockázatos döntésekért az azokat meghozók viseljék a következményeket, ne pedig a döntésben semmiféle szereppel nem bíró emberek, szervezetek.

Kovács Levente hangsúlyozta: a magyar bankszektor szabályozotton és tisztességes módon működik, így a bankszektornak semmilyen felelőssége sem lehet a bankszektoron kívül működő brókercégek és vezetőik tevékenységével kapcsolatban. 

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit.

Az Ab szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalan a tulajdonkorlátozás és a felkészülési idő sem elegendő.

A határozat ugyanakkor megállapította: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy a kárrendezés önmagában alaptörvény-ellenes lenne, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével.

Az Ab kimondta, hogy a törvény nem csupán egyéni érdekeket, a befektetők veszteségeinek kompenzálását szolgálja, hanem közérdeket, általában a pénzügyi szektor stabilitását, a pénzügyi szektor iránti bizalom helyreállítását is. Ám a kárrendezés érdekében a Beva-tagok vagyonának pontosan meg nem határozható részét pontosan meg nem határozható ideig használhatja a kárrendezési alap, mi több, a visszafizetés garanciái sincsenek rögzítve, és az átadott vagyon használatáért kamatot sem állapít meg a jogszabály.

A többségi határozathoz az Ab 14 tagja közül 6 írt különvéleményt.

A március elején kipattant ügynek mintegy 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás is indult, melynek során március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.

Forrás: MTI