Lezárult a paksi bővítés környezeti engedélyezésének lakossági konzultációs szakasza, a környezetvédelmi engedélyt várhatóan néhány hónapon belül kiadja a hatóság - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos keddi budapesti sajtóbeszélgetésén.
A kormánybiztos hangsúlyozta, a létesítési engedély megszerzését legkésőbb 2017 végére tervezik, hogy 2018-ban megkezdődhessen az építkezés. Hozzátette, a beruházáshoz összességében mintegy hatezer engedélyre van szükség.

A tervek szerint a két új paksi blokk üzembe helyezése 2023 végén, illetve 2024 elején kezdődhet, majd a létesítmények 2025-ben, illetve 2026-ban bekapcsolódnak a hazai áramtermelésbe.

Aszódi Attila emlékeztetett, az utóbbi években évi 1 százalékkal nőtt a hazai bruttó villamosenergia-felhasználás. Tavaly az áram 32 százaléka importból származott, elsősorban szénerőművekből, de ezeket az Európai Unió klímapolitikai okok miatt szeretné kiszorítani a termelésből.

A kormánybiztos felidézte azt is, hogy a Mavir előrejelzése szerint mintegy 7300 megawatt új kapacitásra lesz szükség Magyarországon 2030-ig.

A paksi atomerőmű jelenleg működő négy blokkja adja a hazai áramfogyasztás 36 százalékát, de ezek meghosszabbított engedélye is lejár 2032 és 2037 között - hangsúlyozta.

A kétezer oldalas környezeti hatástanulmányról 41, az atomerőműhöz közeli településen tartottak lakossági fórumot, majd májusban Pakson közmeghallgatást - foglalta össze Aszódi Attila. Kiemelte: a helyben élőket leginkább az új foglalkoztatási lehetőségek érdekelték.

A környezetvédelmi engedélyezés nemzetközi szakasza keretében 30 európai országot hívott meg Magyarország, ebből 11 jelezte, hogy szeretne az eljárásban részt venni, az elmúlt hetekben kilenc országban nyilvános fórumot is tartottak.

A kormánybiztos elmondta, a környezeti hatástanulmány kitér minden kérdésre, ami a jogszabályok szerint szükséges. Kiemelte, az új blokkok hűtését továbbra is azzal a módszerrel tervezik, amit a jelenlegi négy blokknál alkalmaznak; ez már 30 éve jól működik, láthatóan káros környezeti hatás nélkül.

Kérdésre válaszolva Aszódi Attila elmondta: a 10 milliárd eurós orosz hitelkeret egy részének felhasználására már 2018 előtt, az előkészítésnél is szükség van, a visszafizetés 2026 áprilisától aktuális. Nemzetközi tapasztalatok szerint a tervezési-engedélyezési költség a teljes beruházás 6-10 százaléka.

A beruházás GDP-növelő hatására vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: a kormányközi megállapodás alapján az orosz fél törekszik arra, hogy a projekt 40 százalékában magyarországi cégeket vonjon be, a beruházás csúcsidejében több mint 8000 ember dolgozik majd a telephelyen, és 2000 ember közvetetten vesz részt a munkában.

Hozzátette, a Roszatom november végén konferenciát tart Budapesten, a lehetséges beszállítók tájékoztatására.

A kormánybiztos megismételte, hogy az erőműhöz kapcsolódó brüsszeli öt eljárásból három esetében Magyarország megszerezte a jóváhagyást. Az állami támogatás vizsgálata és a beszerzések ügyében még folyik az eljárás, az állami támogatás kérdésében még ebben a hónapban döntés várható.

Aszódi Attila hangsúlyozta, Paks II projekt piaci áron is megtérül, a projekt állami támogatás nélkül is megvalósítható.

Forrás: MTI