Azzal, hogy Barack Obama amerikai elnök pénteken leállította a kanadai–amerikai Keystone XL olajvezeték-építési programot, a venezuelai olajipar – s rajta keresztül a dél-amerikai ország csőd szélén álló gazdasága – esélyt kaphat az újraélesztésre.
A világ legnagyobb tartalékával rendelkező Venezuela nyersolaja ugyanis összetételében nagyon hasonló a kanadai olajhomokmezőkön kitermelt nyersanyaghoz, ráadásul az ország olajipara nagymértékben éppen azoktól a Mexikói-öbölbeli olajfinomítóktól függ, amelyek a Keystone XL-en érkező olajat dolgozták volna fel. Hasonlóképpen a többi, ide szállító olajtermelő is jól jöhet ki az amerikai–kanadai kudarcból. A váratlan lehetőség nagyon jól jön Caracasnak, mivel a gazdasági válságot a tartósan alacsony olajárak idézték elő: tavaly június óta több mint 50 százalékkal esett az olajbevétel. Ez pedig azért érinti fájdalmasan Venezuelát, mert exportbevételei 95 százalékát az olaj adja.

Az ejtett Keystone XL projekt keretében mintegy 1800 kilométeres olajvezetéket építettek volna a kanadai Alberta államból az egyesült államokbeli Nebraskáig; itt csatlakozott volna egy már meglévő rendszerhez, amely a Mexikói-öböl finomítóihoz továbbította volna az olajhomokból kinyert nyersanyagot. Obama azzal utasította el a vezeték megépítését, hogy az nem szolgálná a nemzeti érdekeket. Egyrészt hosszú távon nem járulna hozzá az amerikai gazdasághoz, másrészt aláásná az Egyesült Államok vezető szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben. A Keystone XL megépítését a TransCanada társaság 2008-ban javasolta. A vezeték lefektetésének költségét 7,6 milliárd dollárra becsülték, kapacitása napi 830 ezer hordó lett volna.