Röviddel Márton napja előtt már javában tartanak a libavásárok: a piacokon, a hentesboltokban és újabban a nagyobb áruházak választékában is megtalálható a libahús és a -máj. A vásárlásnál nem árt elővigyázatosnak lenni, a szavatossági időt és a frissességet mindenképp ellenőrizni kell, a libamáj esetében pedig ügyeljünk arra is, hogy a kereskedő „ne tévessze össze” az olcsóbb kacsamájjal az árut.
Bár a hazai libafogyasztás csekélynek mondható, Márton-nap közeledtével egyre több család asztalára kerül az ünnepi pecsenyéből. Azonban nem mindegy, hol és milyen minőségű víziszárnyast választunk. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint ha a vágott libát a kedvenc hentesünknél vagy közvetlenül a kistermelőtől kívánjuk beszerezni, érdemes jó előre megrendelni. Arra azonban ügyelni kell, hogy élelmiszert csak legálisan működő piacon, illetve helyi termelői piacon, vásáron, engedélyezett ideiglenes árusító helyen vásároljunk. Mivel a húsok és húskészítmények nagy víz- és fehérjetartalmuk miatt romlandók, ezért körültekintő kezelést és megfelelő tárolási körülményeket igényelnek minőségük és biztonságos fogyaszthatóságuk megőrzése érdekében. Így a Nébih szerint csak olyan helyen érdemes nézelődnünk, ahol a hűtés biztosított.

Szabó Miklós, a Baromfi Terméktanács elnökségi tagja, a Lúdszövetség elnöke szerint lehetőleg olyan helyen vásároljunk, ahol fel sem merül a zugvágás és ezzel együtt az áfacsalás esélye. A szakember szerint annak érdekében, hogy biztosak legyünk a dolgunkban, inkább a nagyobb vágóhidak termékeire csapjunk le, amelyek címkéjén minden fontosabb információ megtalálható az állat származási helyéről és a feldolgozóról egyaránt. Ezen termékeknél a minőség is garantált, a hús állatorvos által ellenőrzött és megfelel a magyar és az európai uniós szabványoknak – hívta fel a figyelmet. Majd hozzátette: természetesen nagyon sok jól működő, megbízható kistermelő is van a piacon, ám esetükben az átlagfogyasztónak sokszor nyomonkövethetetlen a termék.

Aki ma Magyarországon libát szeretne vásárolni, két forma közül választhat: friss és fagyasztott termék kapható a boltokban. Mindkét típusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai egyaránt, a szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy mindkét esetben nagyon ügyelni kell a szavatossági időre. A friss libánál ez nagyjából tíz napot jelent, ezért a vágóhidakról csak Márton-nap előtt néhány nappal kezdik el beszállítani az árut a boltokba. Ezzel szemben a fagyasztott áru általában az év egészében ott van az áruházláncokban, az eltartási ideje pedig 18 hónap. – Magyarország sajnos továbbra sem nagyfogyasztó libából, az elmúlt időszakban azonban itthon is egyre több üzletlánc kínálatában jelenik meg ez a húsáru, mivel a vásárlók igénye nő – jegyezte meg Szabó Miklós.

A libasült mellett a libamájnak is ilyenkor van szezonja, azonban itt is érdemes körültekintően vásárolni. A kereskedők egy része ugyanis még ma is előszeretettel ad el olcsóbb kacsamájat libaként. Szabó Miklós szerint egyetlen fegyver van a kezünkben, ha nem akarjuk, hogy átverjenek a húspultnál: a liba mája sokkal nagyobb, 50 dekától egészen 1,2 kilós is lehet, míg a kacsa mája nem nő meg ekkorára. A két termék színében és állagában is van egy kis különbség.

Bár a liba és a kacsa közt jelentős különbségek vannak, ráadásul méretben is eltérők, az árak egyre inkább közelítenek egymáshoz. Míg öt éve a liba kilójáért ötven vagy akár nyolcvan százalékkal is többet kértek a kereskedők, ma már az árkülönbség alig haladja meg a húsz százalékot. Ennek oka, hogy fogyasztás egyre inkább a kacsa irányába tolódik, a fiatal korosztály pedig az egész szárnyas helyett a darabolt, kényelmi termékeket keresi. – Míg tíz évvel ezelőtt a vágott ludak hetven százalékát egészben adták el a feldolgozók és harminc százalék volt a darabolt áru aránya, mára az arányok megfordultak – emelte ki Szabó Miklós.

Köpöncei Csilla/Magyar Idők