Az MSZP szerint átfogó fizetésemelésre van szükség a felsőoktatásban és a kutatásban, elfogadhatatlan a kormánynak csak a tanársegédeket és adjunktusokat érintő javaslata, annak átdolgozására van szükség.
Hiller István, az ellenzéki párt oktatási kabinetvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, nem fogadható el a kormány javaslatának sem a módja, sem a fizetésemelés mértéke.
A politikus szakmailag rossz megközelítésnek tartja, hogy a felsőoktatás szereplői közül kiemelnek egy réteget, a tanársegédeket és az adjunktusokat, és nekik adnak béremelést. Hozzátette: ez egy tanszéken, egy intézeten belül olyan feszültséget okoz, amely az oktatás minőségét rontja.
Az Országgyűlés alelnöke azt is vitatta, hogy a fizetésemelés felét az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodniuk bevételeikből. Ez így nem fog menni! - szögezte le.
Szerinte egy pedagógusképzéssel foglalkozó intézménynek gyakorlatilag nincsen külső bevétele, míg a Műegyetemnek van ilyen bevétele, így az részben biztosítani tudja az emelés fedezetét. Hiller István szerint ezzel a megoldással egyenlőtlenségek jönnek majd létre: az egyik tanársegéd több pénzt kap majd, míg a másik intézményben dolgozó nem.
A szakpolitikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a béremelésből nem lehet kihagyni a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatát. Jelezte, az átfogó bérrendezés a nem oktatói-kutatói státusban dolgozókra is vonatkozna.
Hiller István ismertetése szerint a felsőoktatás területén az ötven százalékos béremelés költsége nettó 45 milliárd forint lenne, azt javaslatuk szerint a 2016-os tanévtől kellene bevezetni.
A szocialista képviselő szerint a 2016-os fedezetet a költségvetés módosításával kell előteremteni, míg 2017-es összeget a gazdasági növekedésből lehet biztosítani. Azt is javasolta, hogy a mindenkori gazdasági növekedés egytizedét az oktatásra, a kutatásra fordítsa a mindenkori kormány.
Kérdésre válaszolva Hiller István elmondta, a leghatározottabban ellenzi és megengedhetetlennek tartja, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kétharmados többségbe kerülhet a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) minden testületében. Az NKA egy közös kincs, nem a kormányé, nem az éppen aktuális hatalomé, hanem az állam legjelentősebb kultúraszponzoráló intézménye, így az a kultúráé - fogalmazott.
A Népszabadság kedden arról írt, hogy novemberben tárgyalhatja a kormány azt az előterjesztést, amely a Fekete György által elnökölt MMA-t megkerülhetetlenné tegye a NKA művészetfinanszírozási döntéseiben.
Forrás: MTI
A politikus szakmailag rossz megközelítésnek tartja, hogy a felsőoktatás szereplői közül kiemelnek egy réteget, a tanársegédeket és az adjunktusokat, és nekik adnak béremelést. Hozzátette: ez egy tanszéken, egy intézeten belül olyan feszültséget okoz, amely az oktatás minőségét rontja.
Az Országgyűlés alelnöke azt is vitatta, hogy a fizetésemelés felét az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodniuk bevételeikből. Ez így nem fog menni! - szögezte le.
Szerinte egy pedagógusképzéssel foglalkozó intézménynek gyakorlatilag nincsen külső bevétele, míg a Műegyetemnek van ilyen bevétele, így az részben biztosítani tudja az emelés fedezetét. Hiller István szerint ezzel a megoldással egyenlőtlenségek jönnek majd létre: az egyik tanársegéd több pénzt kap majd, míg a másik intézményben dolgozó nem.
A szakpolitikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a béremelésből nem lehet kihagyni a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatát. Jelezte, az átfogó bérrendezés a nem oktatói-kutatói státusban dolgozókra is vonatkozna.
Hiller István ismertetése szerint a felsőoktatás területén az ötven százalékos béremelés költsége nettó 45 milliárd forint lenne, azt javaslatuk szerint a 2016-os tanévtől kellene bevezetni.
A szocialista képviselő szerint a 2016-os fedezetet a költségvetés módosításával kell előteremteni, míg 2017-es összeget a gazdasági növekedésből lehet biztosítani. Azt is javasolta, hogy a mindenkori gazdasági növekedés egytizedét az oktatásra, a kutatásra fordítsa a mindenkori kormány.
Kérdésre válaszolva Hiller István elmondta, a leghatározottabban ellenzi és megengedhetetlennek tartja, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kétharmados többségbe kerülhet a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) minden testületében. Az NKA egy közös kincs, nem a kormányé, nem az éppen aktuális hatalomé, hanem az állam legjelentősebb kultúraszponzoráló intézménye, így az a kultúráé - fogalmazott.
A Népszabadság kedden arról írt, hogy novemberben tárgyalhatja a kormány azt az előterjesztést, amely a Fekete György által elnökölt MMA-t megkerülhetetlenné tegye a NKA művészetfinanszírozási döntéseiben.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések