Megújult a Miasszonyunk női kanonokrend egykori, ma a ciszterci rend tulajdonában álló rendháza Pécsett. A 165 millió forintos beruházással a vallási turizmus szolgálatába állított épületet Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár és Dékány Árpád Sixtus zirci apát adta át szerdán.
A 90 százalékban hazai és európai uniós pályázati támogatást élvező fejlesztés keretében a Szent István tér 6. szám alatti ingatlan teljes külső és belső rekonstrukción esett át, benne 40 férőhelyes zarándokszálló részt alakítottak ki, továbbá a ciszterci és a Miasszonyunk kanonokrend történetét, az oktatásban, nevelésben betöltött szerepét bemutató kiállítást rendeztek be.
A ciszterci rend a rendház szállóvendégeinek igény szerint bibliaórákat, lelkigyakorlatokat, rendtörténeti, iskolatörténeti előadásokat, ifjúsági programokat, a családi élethez kapcsolódó és az ünnepekhez köthető rendezvényeket is szervez.
Soltész Miklós az eseményen hangsúlyozta: Magyarországon az elmúlt időszakban hatalmas előrelépés történt egyházi ingatlanok turisztikai célú hasznosítása terén, amellyel a beruházók nemcsak a hívők, hanem a nem hívők lelki életét, épülését is szolgálják.
Az államtitkár példaként a 2,8 milliárd forintból felújított mátraverebély-szentkúti és az 540 millióból felújított máriagyűdi kegyhelyet, valamint a 490 millió forintos máriapócsi és a 440 millió forintos püspökszentlászlói vallásturisztikai beruházást említette.
Soltész Miklós úgy vélte, az ilyen és az ehhez hasonló projektekre a kereszténység, a kereszténységhez kötődő kultúra érdekében van szükség, szemben az iszlámmal és más olyan törekvésekkel, amelyek "az európai gyökereket próbálják kitépni".
Dékány Árpád Sixtus azt közölte: a rendház felújítása abban a szellemben folyt, hogy emléket állítsanak a Miasszonyunk kanonokrend szerzetesnővéreinek. Hozzátette: a zarándokház által kínált miliő a látogatóknak nemcsak a pihenését, hanem az elmélyülését, a múltba való visszatekintését is segíti.
Csizi Péter (Fidesz) pécsi országgyűlési képviselő azt mondta, korábban sok helyről lehetett hallani: a baranyai megyeszékhely "turizmusának befellegzett", mert Pécsnek nincs folyója, vízpartja vagy hőforrása, és nem kerül be a fürdővárosok sorába.
Megjegyezte, hogy Pécsen az idegenforgalmat arra a több ezer éves épített örökségre alapozták, amelyhez fogható máshol nem található, s a kormány támogatásának is köszönhetően Pécs turizmusa három éve évi 5-10 százalékkal növekszik.
Kitért arra, a városban az elmúlt időszakban mintegy kétmilliárd forintot költöttek vallási célú fejlesztésekre. A zsinagógát, a református templomot és a székesegyházat is felújították, hogy kiszolgálják az egyedülálló épített örökségre kíváncsi vendégeket.
Forrás: MTI
A ciszterci rend a rendház szállóvendégeinek igény szerint bibliaórákat, lelkigyakorlatokat, rendtörténeti, iskolatörténeti előadásokat, ifjúsági programokat, a családi élethez kapcsolódó és az ünnepekhez köthető rendezvényeket is szervez.
Soltész Miklós az eseményen hangsúlyozta: Magyarországon az elmúlt időszakban hatalmas előrelépés történt egyházi ingatlanok turisztikai célú hasznosítása terén, amellyel a beruházók nemcsak a hívők, hanem a nem hívők lelki életét, épülését is szolgálják.
Az államtitkár példaként a 2,8 milliárd forintból felújított mátraverebély-szentkúti és az 540 millióból felújított máriagyűdi kegyhelyet, valamint a 490 millió forintos máriapócsi és a 440 millió forintos püspökszentlászlói vallásturisztikai beruházást említette.
Soltész Miklós úgy vélte, az ilyen és az ehhez hasonló projektekre a kereszténység, a kereszténységhez kötődő kultúra érdekében van szükség, szemben az iszlámmal és más olyan törekvésekkel, amelyek "az európai gyökereket próbálják kitépni".
Dékány Árpád Sixtus azt közölte: a rendház felújítása abban a szellemben folyt, hogy emléket állítsanak a Miasszonyunk kanonokrend szerzetesnővéreinek. Hozzátette: a zarándokház által kínált miliő a látogatóknak nemcsak a pihenését, hanem az elmélyülését, a múltba való visszatekintését is segíti.
Csizi Péter (Fidesz) pécsi országgyűlési képviselő azt mondta, korábban sok helyről lehetett hallani: a baranyai megyeszékhely "turizmusának befellegzett", mert Pécsnek nincs folyója, vízpartja vagy hőforrása, és nem kerül be a fürdővárosok sorába.
Megjegyezte, hogy Pécsen az idegenforgalmat arra a több ezer éves épített örökségre alapozták, amelyhez fogható máshol nem található, s a kormány támogatásának is köszönhetően Pécs turizmusa három éve évi 5-10 százalékkal növekszik.
Kitért arra, a városban az elmúlt időszakban mintegy kétmilliárd forintot költöttek vallási célú fejlesztésekre. A zsinagógát, a református templomot és a székesegyházat is felújították, hogy kiszolgálják az egyedülálló épített örökségre kíváncsi vendégeket.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések