Magyar színházi nyelvújítók a 20. században címmel tartanak szakmai konferenciát a Nemzeti Színházban szombaton. A eseményhez fotókiállítás és táncest is kapcsolódik.
Szász Zsolt, a konferenciát szervező Szcenárium című folyóirat felelős szerkesztője az MTI-nek elmondta: az általuk felkért neves előadók a 20. század első felének polgári Magyarországát és az akkori művészvilágot mutatják be, azt az időszakot, amelyhez Magyarországon a rendezői színház kialakulása is köthető. Mint mondta, a felkért kutatók a század első felének európai szintű magyar alkotóiról, munkásságukról tartanak előadást, azokról a művészekről - a társművészetek képviselőiről -, akik a magyar színházi nyelv kialakításában döntő szerepet játszottak.

Kiemelte: a konferencia alkalmával a művészeti ágak kapcsolatáról lesz szó, a korabeli alkotók szoros együttműködését mutatják be.

Arról beszélt, hogy a színház összművészeti műfaj. A konferencia szervezői a társművészetek legjelentősebb alkotóinak bemutatásával azt szeretnék érzékeltetni, hogy a polgári Magyarországon milyen törekvések voltak a művészet világában a megújulásra.

A szervezők célja az, hogy a fiatal generációk is hiteles képet alkothassanak a magyar modernizmus alakulástörténetéről, valamint jellegadó vonásairól, mindenekelőtt az archaikus tudatformák és az avantgárd formanyelv kapcsolatáról, a holisztikus szemlélet és az univerzalizmus térhódításáról.

Szász Zsolt elmondta: szeretnék megmutatni, hogy a 19.század végén a gyorsan fejlődő Budapest művészeti élete milyen sajátos magyar gondolatok, filozófia mentén volt európai szintű.

Mint sorolta, a konferencián Bartók Béla és Kodály Zoltán zeneszerző, Dienes Valéria író, táncpedagógus, Lábán Rudolf táncművész, Blattner Géza festő, bábművész, Palasovszky Ödön költő, táncművész, rendező, Jaschik Álmos festő, grafikus, jelmeztervező és Weöres Sándor költő, író életművét is bemutatják. A szervezők meggyőződése szerint ezáltal új módon interpretálható az 20. századi európai kontextus, amelynek - a színházművészet révén egymással szorosan összefonódva - az egyes művészeti ágak magyar nyelvújítói is aktív részesei voltak.

Szász Zsolt az előadók között említette Keserü Katalin művészettörténészt, aki A modernizmus művészetfilozófiája a magyar századelőn címmel szólal fel. Kiemelte: Bartókról az Innsbruckban élő Borgó András tart előadást, a zeneesztéta a Csodálatos mandarin színpadra állítási kísérleteiről fog beszélni.

Elmondta: Patonai Anikó Ágnes, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa az utolsó békeév, 1913 operabeli táncos produkcióról tart előadást, melyben több neves akkori alkotó, köztük Bánffy Miklós külügyminiszter, író, grafikus, díszlet- és jelmeztervező is megjelenik, aki többek között Bartók a Fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára című művét is színpadra állította. 

Kiemelte: Weöres Sándorról Mezey Katalin író, költő, műfordító fog beszélni, elsősorban Várkonyi Nándor író kultúrtörténésszel való kapcsolatának tükrében.

Szász Zsolt elmondta: az egész napos konferenciához Mozdulatművészet - Orkesztika 100+ címmel kiállítás is kapcsolódik, amely válogatást ad a MOHA-Mozdulatművészeti Gyűjtemény és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat fotóiból. A Gobbi Hilda Színpad előtti térben egy hónapig látható tárlat esti megnyitója után a színpadon a Magyar Mozdulatművészeti Társulat Babitsnak szentelt Verstánc-estje lesz látható.

A Bajor Gizi Szalonban megvalósuló konferencián kilenc előadó szólal fel, a 30 perces előadásokat követően beszélgetések is lesznek. Az esemény egy sorozat első darabja, a jövő év őszén a magyar rendezői színház kezdeteivel, Bartók és Kodály műveivel, Németh Antal rendező, színházigazgató munkásságával szeretnének foglalkozni egy újabb konferencia keretében - mondta a szervező.

A szombati konferencia az érdeklődők számára nyitott, ingyenesen látogatható. További információ a programról és a regisztrációról a Nemzeti Színház honlapján található.

Forrás: MTI