Folyamatos késésben és erőtlen megoldási javaslatokkal próbálkoztak megállítani a migrációs hullámot az Európai Unió vezetői, így nem meglepő a közös fellépés sikertelensége.
Brüsszel figyelme egy szomorú tragédia kapcsán fordult idén tavasszal a fokozódó bevándorlási hullám jelentette kihívások felé. Április 19-én egy migránsokat szállító hajó a líbiai partoktól mintegy száz kilométerre elsüllyedt, hullámsírba rántva több mint 700 embert. Az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetére tartó bevándorlók közül csak pár tucatnyian menekültek meg az olasz haditengerészet mentőakciója ellenére. A tragédiát követően Matteo Renzi olasz kormányfő az EU vezetőinek segítségét kérte a probléma megoldásának kidolgozásához.

Az Európai Bizottság nem sokkal ezután elő is állt egy 10 pontos tervvel, amelynek fő elemei a közösség határvédelméért felelős ügynökség, a Frontex megerősítéséből, a visszatoloncolási folyamat felgyorsításából és a bevándorlási hullámmal kapcsolatos hírszerzési műveletek fokozásából álltak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének nagy tervéből végül nem sok minden valósult meg.

A német kancellár, Angela Merkel április végén javaslatot tett a bevándorlók szétosztására egy kvótarendszer alapján, amely a tagállamok gazdasági ereje szerint súlyozza a befogadandók számát. Júniusban aztán Macedónia feloldotta az országon való áthaladást tiltó moratóriumot, megnyitva a balkáni útvonalat migránsok százezrei előtt. A magyar kormány június 17-én bejelentette, hogy műszaki zár építésébe kezd a szerb határ mentén a bevándorlási hullám megállítása érdekében. Az Európai Bizottság szinte azonnal elítélte a kerítés­építést, a testület szóvivője alternatív módszereket javasolt a migráció mérséklésére.

Eközben bevándorlók ezrei érkeztek naponta Magyar­országra. Az egyre fokozódó válság ellenére Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke augusztus végén úgy látta, nem az EU kudarcáról van szó, hanem arról, hogy néhány tagállam nem vállalja a felelősséget és megakadályozza a közös fellépést a probléma orvoslására. Bár nem nevezte meg hazánkat, Schulz azzal folytatta, hogy a határokon elhelyezett akadályokat fel kell szedni, és be kell fejezni ezt az általa méltatlannak tartott játszmát.

A bizottság szeptember elején aztán előjött egy tervvel, amely mintegy 160 ezer bevándorlót érintő kötelező kvótákat határozott volna meg a tagállamoknak a tehermegosztás jegyében. A politikai alkuknak köszönhetően Juncker terve kicsit finomodott, így szeptember 22-én az Európai Tanács megszavazta a nem kötelező jellegű, csökkentett kvótarendszert. Ennek alapján 120 ezer migránst osztottak volna szét a 28 tagállam között. Az indítvánnyal szemben foglalt állást hazánk mellett Csehország, Románia és Szlovákia is, Finnország pedig tartózkodott.

A nagy európai megoldás végül kudarcot vallott. Eddig mindössze alig több mint száz embert sikerült a kvóta­rendszer alapján elhelyezni abból a több mint 800 ezer migránsból, akik idén az Európai Unió területére léptek. Az október végén rendezett közös EU–Balkán csúcstalálkozó sem hozott túl nagy sikereket, a bevándorlók továbbra is özönlenek Európa belseje felé. Brüsszel lassan kezd rájönni, hogy a probléma kulcsát a Törökországgal való tárgyalások jelenthetik, ám a politikai patthelyzet után még csak most fog felállni a kormány Ankarában.

Bakodi Péter
magyaridok.hu