Javult a magyar háztartások jövedelmi helyzete tavaly, az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 3,8 százalékkal, a nettó 4,8 százalékkal emelkedett, ami 5 százalékos reáljövedelem emelkedést jelentett - ismertette a legfrissebb, egységes uniós módszertan szerint készült kutatás eredményeit hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezető-helyettese.
A háztartások együttes jövedelmének kicsivel több mint kétharmada, 68,2 százaléka származott munkajövedelemből, 2013-hoz képest minimálisan, 0,4 százalékkal csökkent a társadalmi jövedelmek részaránya, az összjövedelem 29,8 százalékát tette ki - tette hozzá. A fennmaradó 2,0 százalékos részt az egyéb jövedelmek adták. A munkajövedelmek 2010-óta folyamatosan nőnek.
Mindez a háztartások fogyasztását is pozitívan befolyásolta: az egy főre jutó összes személyes célú kiadás - csökkenő fogyasztói árak mellett - reálértéken 4,4 százalékkal 908 ezer forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és kétéves növekedés után megközelítette a válság 2008-as kirobbanásakor mért szintet - mutatott rá. A háztartások három legnagyobb fogyasztási tétele tavaly az élelmiszerek és alkoholos italok, erre éves szinten fejenként átlagosan 210 ezer forintot költöttek, a lakásfenntartás és háztartási energia, amire 209 ezret, valamint a közlekedés és szállítás, amire 114 ezer forintot költöttek.
Kitért arra is, hogy a lakásfenntartás és háztartási energián kívül szinte minden fogyasztási csoportban nőtt a lakossági fogyasztás, amiből arra lehet következtetni, hogy a lakosság az energiaköltség-megtakarítást az eddig elhalasztott egyéb szükségleteinek kielégítésére költötte. Legjobban a hírközlési kiadások nőttek, fejenként 10 ezer forinttal, a rezsicsökkentés hatására a lakásfenntartásra, és háztartási energiára fordított kiadások 1,6 százalékkal csökkentek - derül ki a kutatásból.
Tavaly az átlagos megélhetéshez a magyar háztartások fejenként havi nettó 114 ezer forintot tartottak szükségesnek, míg a nagyon jó megélhetéshez havi 210 ezer forintot jelöltek meg.
A KSH legfrissebb kiadványa a jövedelmi viszonyok, és a fogyasztás alakulása mellett a szegénységet vagy társadalmi kirekesztődést is vizsgálja. Tavaly Magyarországon a teljes lakosság 28,2 százalékát, azaz 2 millió 738 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami 3,6 százalékponttal, 359 ezerrel csökkent 2013-hoz képest. A legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekek és fiatalkorúak, az egyszülős családok a munkanélküliek és a roma származásúak. 2014-ben az éves szegénységi küszöb 844 ezer forint volt, a teljes népesség 14,9 százaléka, 1 millió 450 ezer ember élt ennél kevesebből éves szinten. Ez 2013-hoz képest minimális, 0,1 százalékpontos csökkenés, azaz megállt a korábbi évek növekedési trendje.
A KSH a Háztartások életszínvonala 2014. című kiadványának elkészítéséhez csaknem 8 ezer háztartási kérdőív és 16 ezer személyes interjú készült 2015 tavaszán - közölte Kincses Áron.
Janák Katalin, főosztályvezető közölte: a KSH 2014-ben kezdeményezte a létminimum-számítás megújítását, mivel azzal számos szakmai, tartalmi és módszertani probléma merült fel. A létminimum-számításnak nincsen egységes nemzetközi módszertana, a hivatal az érdekképviseletekkel, kutatóintézetekkel folyamatosan egyeztet a lehetséges módszertan kialakításáról - tette hozzá.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések