Békéssámson község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, az Orosházi járásban.
Az Alföld déli, a megye délnyugati részén található, közvetlenül Békés és Csongrád megyék határánál, a Száraz-ér mellett. A megye székhelyétől, Békéscsabától kb. 60 km-re, a Csongrád megyei Hódmezővásárhelytől kb. 20 km-re, míg a legközelebbi várostól, Tótkomlóstól kb. 15 km-re fekszik. Szomszédos települések: Hódmezővásárhely és Tótkomlós.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös-Maros köze középtájának Csongrádi-sík nevű kistájához tartozik.

Közúton a Hódmezővásárhelyt Tótkomlóssal összekötő alsóbbrendű főúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Körös Volán Zrt. autóbuszai végzik, de a Tisza Volán Zrt. egyes Békés megyei járatai is érintik a települést.

Vasútvonal nem vezet át a községen, a legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Tótkomlóson található, a MÁV 125-ös számú, Mezőhegyes - Orosháza - Mezőtúr közötti vonalán.

Már az avar korban laktak a területen. Erre bizonyíték: a falu belterületén lovassírt tártak fel, melyet az Orosházi Szántó Kovács János Múzeumban őriznek. A 11. században a községnek Árpád-kori temploma is volt, melynek ma már a romjai sem találhatók meg.

A tatárjárás után a vidék teljesen elnéptelenedett. A legközelebbi híradások szerint Zsigmond király (1387–1437) uralkodása alatt már a Hunyadi-család birtokai közé tartozott. Mátyás (1458–1490) 1464-ben a nagylaki Jaksics családnak adományozta. Később, a török pusztítások idején, ismét elnéptelenedett, a területet legelőként használták a vásárhelyi jobbágyok. A lippai vereség után 1552-ben portyázó török csapatok elpusztították a falut.

A település 1566-ig Csanád vármegyéhez tartozott, majd 1715-től 1877-ig Csongrád vármegyéhez. 1722-ben Károlyi Sándor vásárolta meg a területet, később bérbe adta ki makai gazdáknak. Más források szerint labanc érdemeinek elismeréseként kapta meg Károlyi Sándor ezt a területet III. (Habsburg) Károly királytól.

1765-ben Károlyi Antal dohánytermesztőket telepített le itt, a dohánytermelők római katolikus vallásúak voltak, és 1782-ben vályogtemplomot emeltek. 1825-ben új templomot építettek, amelyhez 1827-ben fatornyot építettek. A feljegyzések szerint 1711-ben Trencsényi Mária ezüstkelyhet adományozott az egyháznak. Természetesen a Római katolikus Egyházról van szó ebben az esetben, hiszen református gyülekezetet sokkal később alapítottak.

1860-ban a falut jelenlegi helyére telepítették át, a Száraz-ér bal partjára. Ugyanebben az évben a római katolikusok önálló egyházközséggé váltak.

A település 1877-től napjainkig Békés megyéhez tartozik . 1926-ban József főherceg fia, József Ferenc főherceg is ellátogatott a faluba, ahol a ligetben felavatta az első világháborús emlékművet.

Az 1920-as évek elején a Zselénszky család birtokába került a terület. Zselénszky János több reformot vezetett be, ezek közé tartozik a Békéssámsont és Tótkomlóst összekötő keskeny nyomtávú vasútvonal 1948-ban, melyet 1970-ben számoltak fel. Cselédlakásokat is építtetett, melyek a falu határában vannak. Ezek az épületek ma is lakottak. A falu lakosainak száma ebben az időszakban rohamosan nőtt, a faluhoz tartozó tanyavilággal együtt meghaladta a 4600 főt. 80%-uk ekkor földműveléssel foglalkozott.

Az 1950-es években négy éven át Magyar Ellenállási Mozgalom néven egy kb. húsz fős csoport tevékenykedett. Röplapjaikat – például Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja, vagy Ávós spicli, figyelünk! szöveggel – országszerte terjesztették. A csoport tagjai közül két főt halálra, többeket pedig hosszú börtönbüntetésre ítéltek.

1963. június 16-án 10 óra 52 perckor a település határában zuhant le a román TAROM légitársaság YR-ILL lajstromjelű nemzetközi járata. A katasztrófát a gépen tartózkodók közül senki sem élte túl.

Amennyiben szeretnél a Pólus Online békéssámsoni szerkesztője lenni jelentkezz az info@polusonline.com e-mail címen és munkatársaink felveszik veled a kapcsolatot,