Ez is negyvennyolc címmel Bartus Gyula, a Békéscsabai Jókai Színház művésze színdarabot írt 1848-49  Békés megyei eseményeiről. A drámát felolvasószínházi keretek között szerdán mutatják be a Csabagyöngye Kulturális Központban.
A Jászai-díjas színész, rendező, író az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy eredetileg 2008-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulójára szerette volna megírni a darabot, ám akkor nem írtak ki egyetlen pályázatot sem ilyen témájú darabok bemutatására. Később azonban egy beszélgetés során ráébredt, hogy nagyon nehéz évről évre új, emlékezetes műsort összeállítani a március 15-i megemlékezésekhez. Ekkor döntötte el, hogy befejezi a darabot, amely múlt év végén meg is született.

Mint Bartus Gyula kiemelte, tudomása szerint senki nem írt még színdarabot Békés megye 1848-49-es eseményeiről.

A címadást azzal magyarázza, hogy egészen más dolgok történtek vidéken, mint amit az utókor később fölvázolt a történelemkönyvekben. Békésben nem hangzott el a Nemzeti dal a múzeum lépcsőjén, mint Pesten, itt nem integettek a küldöttek a Bécsbe induló gőzhajóról. 

Bartus Gyula az íráshoz alapos kutatómunkát végzett, az orosházi múzeumban sok segítséget talált a helyi események alapos megismeréséhez. Megtudta, hogy Orosházán parasztlázadás volt, amely amiatt robbant ki, hogy a zsellérek önkényesen elfoglalták a nemesi uradalmak marhalegelőit. Olvasott egy Oláh István nevű vándor könyvkereskedőről, akit felakasztottak lázításért. "Érdekes, hogy miközben az ország el akart szakadni a Monarchiától, Békésben levertek egy lázadást" - fogalmazott.

Megtudta, hogy a megyéből alig jelentkeztek a nemzetőrseregbe, hiszen az emberekre a földeken volt szükség a hadsereg élelmezéséhez. Akik mégis jelentkeztek, sokszor hasznavehetetlen férfiak és fiúk voltak - mondta.

A megyei nemzetőr kapitány attól szenvedett, hogy a sereg felfegyverzésére szánt Kossuth-kardok nem érkeztek meg, azokat ugyanis ellopták és pénzért árulták.

Az író kitért arra, hogy a darab második felvonása Aradon játszódik, ugyanis a vár ostrománál sok Békés megyei nemzetőr szolgált. Talált forrást arról, hogy a vár ostrománál egy februári éjszakán a békésiek beszorultak a mocsárba, és kénytelenek voltak egész éjjel az iszapban ülni. "Ez is visszaköszön a darabban".

"A színdarabban azt próbálom már-már groteszkbe hajló jelenetetekkel megmutatni, hogy minden nehézség ellenére micsoda sikerek születhettek mégis a nemzetben. Mert az emberek tenni vágyását áthatotta a szabadságért való küzdelem odaadó hite és a feltétel nélküli hazaszeretet"- fogalmazott.

Bartus Gyula megismerkedett a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör tagjaival is, akik segítették a darab befejezésében, a bemutatóhoz pedig korhű jelmezeket és kellékeket, fegyvereket is biztosítottak.

A produkciót felolvasószínházi produkcióként mutatják be, abban a Békéscsabai Jókai Színház több színművésze mellett a színiiskolások és a Vésztői Kis Bálint Református Általános Iskola diákjai is szerepelnek.

Forrás: MTI