Nem törvényszerűen lesz vírusfertőzésből komolyabb baj, legtöbbünk pár napos orrfolyás és hőemelkedés vagy láz után maradéktalanul meggyógyul, főleg a náthát okozó vírusok után. Ám minden évben nagyon sokan vannak olyanok, akik nem tulajdonítanak komolyabb jelentőséget a náthának, mégis súlyos tünetekkel kerülnek vissza az orvoshoz vagy esetleg kórházba. De vajon miért?
Amikor az őszi-téli időszakban megbetegszünk, akkor talán kevésbé érdekel bennünket, hogy konkrétan mi okozza a bajunkat – pedig van egy szempont, ami nagyon fontos lehet.

Ha vírusfertőzésről van szó, akkor a tüneti kezelés a legfontosabb, és ki kell várni, hogy a szervezet legyőzze a betolakodókat.

Ha azonban bakteriális fertőzés áll a náthás tünetek hátterében, akkor – az orvos javaslatára - szükség lehet antibiotikumos kezelésre is.  Egyes vírusfertőzések talaján ugyanis „remek” bakteriális tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, hörgőgyulladás, légcsőhurut és más egyéb kellemetlen kórság tud kialakulni.

Vacsora este nyolckor a tüdőben

A nátháért felelős vírusok (több mint 200 ismert belőlük) után ritkán alakul ki szövődményként valamilyen bakteriális fertőzés.

A nátha jön, és egy hét alatt megy is: közben rossz közérzetet és kisebb-nagyobb lázat okoz.

De aztán egyik napról a másikra győz az immunrendszer és újra hadra foghatók vagyunk – egészen a szezon következő náthafertőzéséig.
Jó tudni, hogy a felnőttek általában évente háromszor, gyerekek akár hatszor is elkapnak valamilyen náthát okozó vírust – legalábbis a statisztikák szerint. Persze a vírusok nem mindig olvasnak statisztikákat, szóval ezt ne vegyük készpénznek.
Az influenzavírus (a náthavírusokkal ellentétben) viszont igazi „terroristaként” viselkedik: egyrészt a nagyon magas lázzal azonnal megterheli a szervezetet, és képes felborítani a keringési rendszert, másrészt az influenzavírus egyfajta konzervnyitóként viselkedik, és utat nyit más kórokozóknak. Tulajdonképpen vendégségbe hívja azokat.

Borotva és konzervnyitó

A baktériumok általában nem képesek megnyitni a nyálkahártya sejtjeit, ám a vírusok, kiváltképp az influenza vírusa igen. Nyálkahártyáink felszínén (az orrban, garatban, de még a tüdőben is) mindig van kis számban valamilyen patogén (tehát betegség kiváltására alkalmas) baktérium.
Ezek nem tudnak bejutni a sejtekbe, így nem okoznak betegséget. Ám jön a vírus, neki van „borotvája”, és könnyedén megnyitja a sejtet.

Táptalaj a megtámadott sejtekből

A vírusok (főleg az influenzavírus) tehát hatalmas seregként képesek elözönleni például a tüdő nyálkahártyáját, szinte letarova a sejtfelszínt, és ezzel  utat nyivat a tüdőgyulladást okozó baktériumoknak (például a Hemophilus influensae-nek, ami egy vérszerető influenza-baktérium, vagy a Pneumococcus baktériumnak), másrészt az elpusztított sejtekből felhasználható táptalaj, jól hasznosítható” élelem” lesz a baktériumoknak.
És már kezdődhet is a szövődményes tüdőgyulladás.

Az influenza szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás súlyos, esetenként halálos is lehet.

Éppen ezért fontos, hogy kialakulásakor gyorsan orvoshoz forduljunk, mivel azt leghatékonyabban a tünetek megjelenésétől számított 48 órán belül lehet kezelni.

Tűszúrásos védelem

Aki nem bízza a szerettei életét a véletlenre, az kétféle védőoltással ad biztonságot a súlyos fertőzés ellen. Egyrészt az évenkénti influenza elleni védőoltással, másrészt az akár halálos tüdőgyulladásért is felelős Pneumococcus elleni védőoltással.
Ez utóbbi ráadásul legalább 10 évre védettséget ad.  Az az amerikai tudós, aki kifejlesztette a Pneumococcus elleni védőoltást, arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a veszélyeztetett (nagyon fiatal, illetve idős, krónikus beteg) lakosságot beoltanák ezzel a vakcinával, akkor felére csökkenne az influenzajárványok utáni halálozások száma.

Mi az a tüdőgyulladás?

Tüdőgyulladásnak nevezzük leegyszerűsítve többféle kórokozó többféle megjelenési formáját, gyűjtőnévként használva a fogalmat. Bár aki elkapja, annak mindegy, milyen tüdőgyulladása lesz, kezelés szempontjából egyáltalán nem irreleváns, hogy mi okozta, mivel a kóróokozók függvényében más és más gyógyszerrel kell kezelni.
Annyi biztos, hogy a gyulladás a tüdő kis léghólyagjait és a környező szöveteket érintő gyulladásos folyamat, és minél gyengébb valakinek a szervezete (mert idős,  vagy krónikus beteg, esetleg alkoholista, erős dohányos, cukorbeteg, keringési elégtelenségben szenvedő vagy a szervátültetés miatt legyengített immunrendszerű), annál veszélyesebb számára.

Halálos is lehet

Bár rendkívül jó gyógyszerek állnak rendelkezésre a penicillin megjelenése óta, ennek ellenére még ma is lehat halálos kimenetelű ezt a betegség akkor is, ha valaki időben orvoshoz,  vagy szükség esetén kórházba kerül vele. Ennek részben az egyre gyakoribb és egyre nagyobb problémát okozó antibiotikum rezisztencia az oka, másrészt pedig az, hogy magának a tüdőgyulladásnak is kialakulhatnak súlyos szövődményei, például tályog vagy légzési elégtelenség.
Ha tehát valaki vírusfertőzés után rosszabbul érzi magát, a láza újból felmegy, mellkasi szúró fájdalmat érez, (ami lélegzetvételkor fokozódhat), a légzése felületessé válik, kínzó köhögés gyötri, akkor feltétlenül forduljon orvoshoz, hogy a kezelést időben elkezdhessék.