A szkítakutatás legújabb hazai és nemzetközi tudományos eredményeiről tartanak szakmai előadássorozatot Nagykovácsiban egy különleges kamara-kiállításhoz kapcsolódva.
Papp Attila, a programot szervező Civil Régészeti Alap Egyesület egyik vezetője az MTI-nek elmondta: az előadássorozat célja, hogy hitelesen mutassa be a legújabb kutatásokat, a legfrissebb hazai és nemzetközi tudományos eredményeket.

Az időszámításunk előtti 7-8. századtól az 1-2. századig terjedő időszakról és nem egy népről, hanem több száz különböző népcsoportról van szó, melyek mind a sztyeppei lovas-nomád kultúrkörbe tartoztak és nem genetikai, hanem kulturális rokonságban álltak egymással - hangsúlyozta Papp Attila. Hozzátette: a teljes sztyeppeövezet lovas-nomád népességeit hívták így, Hérodotosz használta a szkíta szót gyűjtőfogalomként. 

Nyomaikat a Kárpát-medencében is megtalálni, a leghíresebb szkíta leletek közül jó pár található itt. Hozzátette: a világ legnagyobb szkíta aranyszarvasa Mezőkeresztes-Zöldhalompusztáról került elő 1928-ban. 

Megjegyezte: a nemzetközi színtéren a téma jelentős, itthon azonban meglepően kevesen foglalkoznak vele. "Fontosnak tartjuk bemutatni azt a rengeteg innovációt, csodát, amit ez a kultúra létrehozott és amit később valamilyen módon minden sztyeppei gyökerű lovas-nomád népesség tovább vitt" - fogalmazott. Hozzáfűzte: a klasszikus magyar kultúrában is megtalálható ennek egyfajta öröksége, beleértve az áldomásivást, magát a lovas-nomád életmódot, a tartósított tejtermékeket és élelmiszereket vagy a becsukható pengéjű bugylibicskát. 

Az előadássorozat ahhoz a Nagykovácsiban jövő év január 17-ig látható Jégsírok aranykincsei - 2500 éves szkíta királyi leletek című kamara-kiállításhoz kapcsolódik, amely két fontos kazah lelőhely anyagát ismerteti. Az egyik az issziki aranyember, amelyet a szkíta kultúra egyik védjegyeként tartanak számon, a másik a Berel 11-es kurgán, amelyet egy kazah-francia régészeti expedíció tárt fel és amely a klasszikus jégsírok egyike - beszélt a részletekről Papp Attila.

Mint mondta, különlegességük, hogy a jeges-fagyos közeg megőrizte a szerves anyagot is, így mumifikálódtak a holttestek, megmaradtak a fa, bőr, szövet, nemez alkotórészei is a leleteknek. Érintetlen állapotuk miatt sokan a Tutanhamon-sírlelethez hasonlítják az anyagot. 

A kamara-kiállítás az issziki lelőhely aranyemberét mutatja be teljes életnagyságban rekonstruálva, valamint válogatást a hozzá tartozó kísérő leletekből, valamint a Berel 11-es kurgán három, díszpompába felszerelvényezett lovát, mellette zászlókat és számos kísérőleletet.

A Szkíták nyomában Magyarországon, tények és érdekességek a magyarországi szkíta kor kutatástörténetéből című előadás kedden hallgatható meg a nagykovácsi Szívtér kastélya kulturális központ és galériában, a közönség Scholtz Róbert szkíta korral foglalkozó régész beszél a részletekről - emelte ki a szervező. 

Forrás: MTI