Elfogadta az Európai Parlament kedden azt a jogszabálycsomagot, amelynek értelmében kevesebb mint két év múlva megszűnnek a roamingdíjak az Európai Unióban, és amelyben meghatározták a netsemlegesség szabályait.
Az új szabályok annyi kibúvót adnak a szolgáltatóknak, hogy ha bizonyítani tudják, hogy a roamingdíjak megszűnésével kapcsolatos költségeket nem tudják fedezni, és emiatt kénytelenek lennének a belföldi tarifákat emelni, akkor a hírközlési hatóság a kivételes körülményekre tekintettel engedélyezhet minimális felárat a költségek fedezésére, de a hatóság ezt akár el is utasíthatja.
A jogszabály a visszaélések kiküszöbölésére is ad némi lehetőséget a szolgáltatóknak. Bizonyos esetekben, ha ilyet észlelnek, felszámíthatnak egy alacsony összegű barangolási díjat, de ez sem lehet magasabb a jelenlegi roamingdíjak maximumánál. A pontos részleteket a későbbiekben dolgozza majd ki az Európai Bizottság és a távközlési hatóságok.
Az elfogadott csomagban lefektetett netsemlegességi szabályok célja, hogy az internetszolgáltatók ne tehessenek különbséget a különféle szolgáltatások között, ne blokkolhassanak vagy lassíthassanak bizonyos tartalmakat, appokat, szolgáltatásokat attól függően, hogy ki a feladó és a fogadó fél. Egy mobiltársaság, amely internet-hozzáférést is biztosít, például elvben nem blokkolhatja majd az olyan internetes telefonálást lehetővé tévő appokat, mint a Skype vagy a Viber, illetve azt sem szabhatja meg, melyik internetes zeneszolgáltatás használatát támogatja. A netsemlegesség előírásaitól csak bírósági határozat, törvényi felhatalmazás, illetve a hálózat túlterhelése vagy hackertámadás esetén lehet majd eltérni.
"Ha mégis be kell avatkozni az adatforgalomba, akkor a lépéseknek átláthatónak, megkülönböztetés-mentesnek és arányosnak kell lenniük, és nem tarthatnak a szükségesnél tovább" - tudatta az EP.
A szolgáltatóknak arra továbbra is lesz lehetőségük arra, hogy különszolgáltatásokat, például egyes szolgáltatások igénybevételéhez gyorsabb internetkapcsolatot kínáljanak, de mindez nem mehet az internetszolgáltatás általános minőségének rovására.
Az új szabályok emellett azt is kimondják, hogy az internetszolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a hirdetésben szereplővel szembeni tényleges le- és feltöltési sávszélességről, és ha a későbbiekben ahhoz képest jelentős eltérés tapasztalható, akkor a felhasználó kompenzációra, kárpótlásra jogosult, de akár a szerződést is felmondhatja.
A Fidesz-KDNP EP-küldöttsége közleményt adott ki, tudatva: megszavazták a roamingdíjak eltörlését. A barangolásért kiszámlázott összeg szerintük eddig a személyek szabad mozgásának adója, "amolyan extraprofit" volt.
Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő még a szavazást megelőzően tudatta: a szabad és nyílt internet biztosítása az európai állampolgárok számára nem opció, hanem kötelesség. A politikus arra figyelmeztetett: elfogadhatatlan, hogy a szolgáltatók a különböző adatfolyamok között különbséget tehetnek és bizonyos szolgáltatásokat pozitív diszkriminációban részesíthetnek, s nem ad kellő garanciát az, hogy egyébként biztosítaniuk kell, hogy az általános internethozzáférés minőségét ez nem csorbíthatja.
"Óriási kárt jelentene az európai internet-felhasználóknak, az online startupoknak, a jövőbeli innovációknak, tehát egész Európa versenyképességének, ha lehetővé válna, hogy az internet-szolgáltatók speciális szolgáltatásokat nyújtsanak azoknak a vállalatoknak, akik ezt meg tudják fizetni" - vélekedett Szanyi.
Ujhelyi István, az MSZP másik EP-képviselője közölte, hogy maga is támogatta a roamingdíjak eltörlését, a végeredmény üdvözlendő, de nem tekinthető teljes sikernek. Ujhelyi emlékeztet, hogy az Európai Bizottság és az EP már idén év végén eltörölte volna a roamingdíjakat, ám végül a tagállami kormányokat tömörítő miniszteri tanáccsal csak olyan egyezségről sikerült megállapodni, ami elhalasztja a díjak kivezetését, s úgy véli, hogy a magyar kormány is a fokozatos kivezetés mellett, a díjak "elhamarkodott megszüntetése" ellen érvelt.
Ujhelyi arra is kitér, hogy a netsemlegesség szabályait viszont ebben a formában nem támogatta, mert álláspontja szerint korlátozza a nyílt és szabad internethasználatot.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések