Vevey csendes kisváros a Genfi-tó partján. Nemrégiben azonban történt valami, ami azóta is borzolja a kedélyeket.
Három ember megpróbált kirabolni egy ékszerboltot, amelynek tulajdonosa ellenállt: egyiküket sikerült elkapnia, de a másik két támadó elmenekült.

A súlyosan megsérült ékszerészhez a fia ért ki elsőként, akinek az volt az első dolga, hogy megnézze a biztonsági kamera felvételeit és értesítse a rendőrséget. Ugyanazzal a lendülettel a közösségi oldalakon is megosztotta a képeket.

– Arra gondoltam, hogy minden lehetséges módon megpróbálom támogatni a rendőrök munkáját, akik azon vannak, hogy megvédjenek bennünket – magyarázza Yannick Meylan ékszerész.

A gyanúsítottak személyleírását azonnal ezrek osztották meg, aminek eredményeként a tettesek csuklóján öt órán belül kattant a bilincs.

– Szerintem ez egy pozitív dolog, hiszen a bűnözőket letartóztatták. Jó néhány hónapig nem tudnak ártani senkinek se. Úgy gondolom, hogy ez az eszköz segíti a hatóságok munkáját – mondja az ékszerész.

A megoldás ezúttal igen hatékonynak bizonyult, de a gyanúsítottakról készült képek közösségi oldalakon történő megosztása illegális. Ilyet csak a rendőrség és a bíróság tehet.

– A rendőrség él ezzel a lehetőséggel, de nem rendszerszerűen és nem hűblelebalázs módjára, hiszen akkor mi lenne az igazságszolgáltatás olyan alapvető értékeivel, mint az ártatlanság vélelme vagy az arányosság elve. Ez nem így megy. Nem lenne túl jó ötlet, ha ezen a területen a polgárok vennék át az állam feladatait. Az emberek jóval durvábban ítélkeznek, mint az igazságszolgáltatás. Sokakban benne van a bosszúvágy, ami a jogállamiságban nem elfogadható – magyarázza Olivier Guéniat, a neuchâteli rendőrfőnök.


A rendőrség gyakran nem is tud az interneten keringő személyleírásokról. Néhány évvel ezelőtt például arra figyelmeztette a genfieket egy internetes bejegyzés, hogy két férfi éjjelente fiatal nők nyomába szegődik. A részletes személyleírást több mint nyolcszázan osztották meg, mire néhány nappal később egy nő megerősítette az információt. Azt mondta, a rendőri feljelentés helyett inkább a Facebookot választotta.

– Egyszerűbb volt az információt feltenni a közösségi oldalra, ahol gyorsan terjed. Már aznap délután rengetegen megosztották a képet. Minek mennék panaszkodni a rendőrségre – magyarázza az anonim szemtanú.

Bár az ilyen jelentések hasznosak lehetnek a felhasználók számára, ha nem érkezik hivatalos bejelentés, a rendőrség semmit sem tehet.

– Szerintem a bíráskodást azokra a szakemberekre kell bízni, akik megfelelő képzettséggel rendelkeznek, akiknek ez a feladata. Ha az állampolgárok vennék kezükbe a hatalmat, akkor megrendülne az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett bizalom – mondja a neuchâteli rendőrfőnök.

A másfél milliárd felhasználót számláló Facebook gyökeresen átalakítja a szokásainkat.

A tömegek hihetetlenül gyors elérését lehetővé tévő közösségi háló vonzó eszköz azok számára is, akik előnyben részesítik ezt a fajta civil igazságszolgáltatást, ami megfelelő kontroll hiányában igen veszélyes jelenséggé válhat.

Forrás: euronews