November 16-án kezdődnek az eladásra kínált állami földek nyilvános árverései - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki tájékoztatóján, Budapesten.
Lázár János hangsúlyozta, a kormány az árveréseken szeretné a legjobb árat elérni. Az áron aluli értékesítést elképzelhetetlennek nevezte, mint fogalmazott, "nem fogjuk elkótyavetyélni a magyar állami vagyont". Megjegyezte, hogy a befolyó pénzt egy beruházási alapba gyűjtik.
Arról is beszámolt, hogy a földvásárlásokhoz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít. A húszéves futamidejű, kedvezményes hitel első tíz évében - a jegybank növekedési hitelprogramjának keretében - a kamat mértéke 1,95 százalék lesz, és a második tíz évben is kamattámogatott - hasonlóan 2 százalék körüli kamatozású - hitelt biztosít majd az MFB. A kölcsön összege minimum 3 millió, maximum pedig 300 millió forint lehet. Akik haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek az árverésre bocsátott föld esetében, azoknál a szükséges önerő mértéke 10 százalék, mindenki másnak 20 százalék - ismertette.
Az MFB a Budapest Bankot bízta meg azzal, hogy a földhitelt minden földvásárlónak hozzáférhetővé tegye - fűzte hozzá a miniszter.
A földeladások indokaként Lázár János ismét kifejtette: fennáll a veszélye annak, hogy néhány év múlva külföldiek - Brüsszelen keresztül - megpróbálnak földet szerezni Magyarországon.
A kormány szerint a termőföld megvédésének egyik eszköze az, ha lehetőséget biztosít a magyar földműveseknek földvásárlásra - mondta, hangsúlyozva: "Magyarország csatába kell, hogy szálljon a külföldiek földszerzésével szemben".
A kormány az Altus-ügy nyilvánosságát kéri
A kormány az Altus-üggyel kapcsolatos iratok nyilvánosságát kéri és tiltakozik a zárt bizottsági meghallgatások ellen - jelentette ki Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra utalt, hogy csütörtökön zárt ülésen hallgatják meg Walter Deffaa-t, az Európai Bizottság (EB) Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetőjét. Furcsának minősítette, hogy az EB rendszeresen számon kéri a transzparenciát Magyarországon, most viszont titkolózik.
A kormány még az iratbetekintés lehetőségét sem kapta meg - mondta.
A tárcavezető értékelése szerint Gyurcsány Ferenc cégének támogatása beavatkozás a magyar belpolitikába, és ez ellentétes az EU alapokmányaival. Hozzátette, reméli, hogy az EP kellő figyelmet fordít erre.
Csak visszatérítendő támogatás lesz lakossági energiakorszerűsítésre
Lakossági energetikai korszerűsítésekre a következő időszakban csak visszatérítendő támogatás áll majd rendelkezésre - közölte a Miniszterelnökség vezetője. Lázár János azt mondta a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusról beszámolva, hogy az Európai Bizottság új jogszabályai nem teszik lehetővé a vissza nem térítendő támogatásokat a lakossági energetikai korszerűsítés területén.
A visszatérítendő - de kamatmentes - támogatásra összesen százmilliárd forintot fog biztosítani a kormány, a fejlesztési bank pedig hitelez majd, de ehhez önerőre is szükség lesz.
A miniszter jelezte ugyanakkor, hogy jelentős célnak tartják a közösségi létesítmények, például kórházak, iskolák, óvodák energetikai korszerűsítését, hogy csökkenjenek a fenntartási költségek.
Lázár János ezen felül elmondta, hogy a következő két hétben társadalmi konzultációt folytatnak majd a 2020-ig tartó EU-s ciklus pályázatairól.
Megerősítette egyúttal azt a kormányzati szándékot, hogy Budapest és Pest megy külön régió legyen az EU-s pénzek elosztása szempontjából.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések