Első törvényjavaslatok között a családtámogatási programot fogadná el  a vasárnapi lengyel választásokon győzelmett aratott nemzeti-konzervatív  Jog és Igazságosság (PiS)  - derül ki a párt kormányfőjelöltjének, Beata Szydlónak a TVN24 lengyel hírtelevíziónak vasárnap éjjel adott  nyilatkozatából.
Szydlo  a TVN24-nek elmondta: a leendő kormány összeállítását csak a hivatalos eredmények ismertetése után közölné, amennyiben Andrzej Duda elnök kormányalakítással bízza meg őt. 

Szydlo kilátásba helyezte: kormánya elsőként a már kidolgozott családtámogatási programot terjesztené elé a parlamentben. Ennek értelmében minden második és további gyermek után havi 500 zlotyt (mintegy 35 ezer forintot) érő támogatás járna. A politikus elmondta:   pártok feletti konszenzusra fog törekedni az állam szempontjából fontos, mindenekelőtt gazdasági kérdésekben. Ezekkel kapcsolatban a PiS-nak egy másik  politikusa, Zbigniew Kuzmiuk vasárnap éjjel belejentette: pártja az előző kormány által javasolt jövő évi költségvetés "nagyon alapos" módosítására készül, egyebek mellett 0,39 százalékos különadót vezetne be a bankok számára. A PiS gazdasági programja egyébként a gazdaságot a fogyasztás növelésével serkentené, az ezzel járó állami kiadásokat a multik megadóztatásából fedezné.

A tervezett lengyelországi reformok bevezetésében Szydlo többek között a jobboldali Kukiz´15 mozgalom, valamint az újliberális Nowoczesna (Modern) együttműködésére számít. Szydlo előtt Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke egy szélesebb, "fehér-piros"  koalíció létrehozására hívott  fel a nemzeti egység érdekében akkor is, ha a PiS önállóan alakíthatna kormányt.  

Az állami berendezés mélyreható átalakítását követelő Pawel Kukiz vasárnap éjjel úgy értékelte:  "Nem demokráciában, hanem pártokráciában élnek a lengyelek". A protesztszavazatokat begyűjtő rock-énekes egyebek mellett a választási rendszert változtatná meg úgy, hogy ez a többségi  szavazáson, az egyéni választó kerületeken alapuljon. A late pollok alapján a PiS és Kukiz´15 koalíciója esetén sincs lehetőség a mélyebb politikai reformokhoz szükséges kétharmados többségre. Kommentátorok szerint azonban például egy új alkotmány elfogadása - melyet többek között a Kukiz´15 sürget - népszavazás útján is lehetséges.

A nyolc éve kormányzó, jelenleg  fő ellenzéki erőre váló jobbközép liberális Polgári Platform (PO) elnöke, Ewa Kopacz úgy értékelte: gazdaságilag fejlett országot hagy maga után, melyet többek között alacsony munkanélküliségi ráta jellemez.

A szorosan a bejutási küszöb felett végzett Lengyel Parasztpárt (PSL) nevében Janusz Piechocinski pártelnök úgy értékelte:  az eddigi kormánykoalíció kisebb tagja  "ott volt, van is, és lesz is a parlamentben", mivel mindig a parlamenti demokráciához tartozott. 

A vasárnapi választások egyik nagy vesztese, a parlamenten kívül rekedt Egyesült Baloldal (ZL) nevű koalíció nevében Leszek Miller, a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) elnöke úgy értékelte:  a ZL  a vártnál rosszabb eredményt ért el, ennek okait ki kell értékelni. A ZL-t az SLD mellett  az új balodalhoz sorolt Te Mozgalmad (TR) és több kisebb baloldali tömörülés alkotja.

A vasárnapi választásokon a 460 fős parlamenti alsóház, a szejm képviselőit, valamint a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választották meg. A PiS a pontosított eredménybecsések, az úgynevezett late pollok alapján az önálló kormányalakításhoz elegendő szavazatot nyerheti el, mivel a  37,7 százalékos támogatottság  alapján szerzett 232 mandátummal többsége lenne a szejmben. Lengyelországban az 1989-es rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy egyetlen párt alakított volna kormányt. Ennek többek között az az oka, hogy a szejm képviselőire  leadott szavazatokat arányos rendszer alapján alakítják át mandátumokká.

A lengyel választási bizottság, a PKW keddre ígérte a hivatalos választási eredmények meghirdetését. Hétfő este várhatóan a szavazatszámláláson alapuló előzetes eredményeket ismertetik.

Forrás: MTI