Nem történt stratégiai áttörés a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vasárnapi csúcstalálkozóján, továbbra is hiányzik az európai megoldás - nyilatkozta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Nógrádi György szerint a csúcstalálkozó nem hozott stratégiai áttörést, és ugyan „kiváló technikai határozatok jöttek”, „gyönyörű pontokat határoztak meg”, de továbbra is hiányzik az, amiért a vezetők összegyűltek, hogy valami európai megoldást alakítsanak ki.
A találkozón résztvevő országok egy 17 pontos akciótervet fogadtak el a migrációs válság kezelése érdekében. Ezek között szerepel, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek száma, továbbá az érintett államok 24 órán belül megfogalmazzák szükségleteiket, és az érintettek értesítése nélkül nem támogatják a migránsok és menekültek eljutását egy másik ország határához.
Még a migrációs csúcstalálkozó előtt Bulgária, Románia és Szerbia közös nyilatkozatot fogadott el, hogy lezárják a határaikat, ha Németország és Ausztria is így dönt.
A találkozón részt vett a magyar miniszterelnök is, saját megfogalmazása szerint már csak mint megfigyelő, hiszen a déli határzár más útvonalra terelte a migránsáradatot. Orbán Viktor egy spanyol lapnak úgy nyilatkozott a találkozó előtt, hogy bevált a magyar kerítés. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a görög határ védelmét kell megerősíteni, de a csúcson több állam vezetője is Görögország felelősségét firtatta a kialakult helyzet miatt.
EGYRE TÖBBEN A KERÍTÉS MELLETT
Nógrádi György szerint a csúcstalálkozón több olyan mondat elhangzott, amely két héttel ezelőtt „hazaárulás lett volna”. A szakértő példaként hozta fel Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szavait, aki pár héttel ezelőtt elítélte a kerítés, fal építését, most pedig azt mondta, a kerítések biztosíthatják a határok védelmét, valamint Miro Cerar szlovén miniszterelnök szavait, aki kijelentette, országa nem zárja ki a kerítésépítés lehetőségét Horvátországgal közös határán, amennyiben a horvát hatóságok továbbra is ellenőrzés nélkül szállítják oda a migránsokat.
A Magyar Idők is megírta, hogy a szlovén kormányfő meglehetősen borúlátó Európa jövőjével kapcsolatban, és az Európai Unió végét vizionálta a találkozón, ha nem sikerül hamarosan megoldást találni a migrációs áradatra.
Annyira felpörögtek Európában az események, hogy rendkívül nehéz megmondani, mi lesz két hét múlva – jegyezte meg Nógrádi György.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország vasárnap bejelentette, megállapodnak az afgán kormánnyal, és minden afgánt hazaküldenek, azt mondta: „ez egy rendkívül nehézkes dolog lesz”. Mint mondta, a németek becslése szerint 190-200 ezer embert akarnak most visszaküldeni, a szállítási költség pedig „horribilis pénzbe” kerül majd.
„CSIKI-CSUKI JÁTÉK” A HATÁROK MEGNYITÁSÁVAL ÉS LEZÁRÁSÁVAL
Szintén az M1-nek nyilatkozott a migrációs csúcstalálkozóval kapcsolatban a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Angyal Ágnes úgy fogalmazott: nem hozott nagy áttörést a vasárnapi csúcs, ugyanakkor az, hogy létrejött, mindenképpen nagyon fontos. Megjegyezte: úgy véli azonban, hogy akár már hónapokkal korábban össze kellett volna hívni ezt a találkozót, mert az EU-nak és a régió országainak korábban kellett volna reagálniuk arra, amit az elmúlt hetekben, hónapokban Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában a határoknál láthattunk.
A kutató a vasárnap elfogadott 17 pontos intézkedéscsomag végrehajtásával kapcsolatban azt mondta, egyes pontoknál vannak határidők megszabva, és ezek tarthatóak is, de kérdésesnek nevezte, hogy ezek az intézkedések mennyire fogják kezelni a kialakult helyzetet, azt, hogy a korábbi 4-5 ezer helyett most 8-10 ezren lépik át a határt.
A szakértő jelezte: eddig is ment az országok között a “csiki-csuki játék” a határok megnyitásával és lezárásával, aminek a vége mindig az lett, hogy a nyomás miatt kénytelenek voltak a határokat megnyitni. Egy határ lezárása nem megoldás – jelentette ki.
Arra a kérdésre, lesz-e minderre pénz, azt mondta, a migrációs válság az EU-t ért talán eddigi legnagyobb kihívás, ezt az unió vezetői és tagállamok is elismerték. Úgy vélte, ha valamire, akkor erre kell, hogy legyen pénz.