Az utóbbi években egyre népszerűbb lett az ökoturizmus, ami sok esetben a vadon élő állatok közeli megfigyelését öleli fel. Egy új kutatás szerint viszont árnyoldalai is vannak a közeli kapcsolatnak ember és állat között.
Turista barna szirtcápával a hawaii Haleiwában 2015 februárjában. (Fotó: Reuters/ Hugh Gentry)
A kutatócsoport több mint 100 tanulmányt analizált - ezek mindegyike azt vizsgálta, miként befolyásolja az ökoturizmus a vadvilágot -, és arra a következtetésre jutott, az ilyen utak károsak lehetnek az állatokra, olyannyira módosíthatják magatartásukat, ami a későbbiekben kockázatnak teheti ki őket.  A vizsgálatot a Trends in Ecology and Evolution folyóirat közölte.

A Föld védett területei évente több mint nyolcmilliárd látogatót vonzanak. Daniel Blumstein, a vizsgálat vezetője szerint ez a masszív mennyiség hozzáadódik az ember kiváltotta gyors környezeti változások mozgatórugóinak amúgy is hosszú listájához. Az emberek jelenléte módosítja az állatok magatartását, eme változások pedig még védtelenebbé tehetik őket például az orvvadászokkal szemben, ráadásul nem is nagyon szembetűnő módon.

Amikor az állatok látszólag szelíden kapcsolatba lépnek az emberekkel, elővigyázatlanná válhatnak. Blumstein szerint, ahogy megtanulnak lazítani az emberek jelenlétében, más helyzetekben bátrabbá válhatnak. Ha mindezt akkor is gyakorolják, amikor ragadozóik a közelben vannak, nagyobb valószínűséggel sebesülnek meg vagy végzik valamelyikük gyomrában.

Az ökoturizmusnak hasonlóak a hatásai, mint a háziasításnak vagy a városiasodásnak – állítják a kutatók. Mindhárom esetben az emberek és állatok közötti rendszeres kapcsolat habituációhoz (megszokáshoz), egyfajta megszelídítéshez vezethet. A kutatások már feltárták, hogy a háziasított ezüstróka egyre kezesebbé és bátrabbá válik, ami elsősorban az evolúciós változásoknak tudható be, de az emberrel való rendszeres érintkezés következménye is – mondja Blumstein. A domesztikált halak alig reagálnak a ragadozók szimulált támadására, a városi területeken élő amerikai rókamókusok és madarak pedig jóval lassabban menekülnek a veszélyhelyzetek elől.

Az emberi jelenlét emellett elijesztheti a természetes ragadozókat is, ezáltal hamis biztonságérzetet kelthet a kisebb termetű állatokban, ami ismét csak bátrabbá teheti őket.

Blumstein abban reménykedik, hogy új elemzésük további vizsgálatokat ösztönöz az ember és a vadvilág közötti interakciókkal kapcsolatban. Szerinte létfontosságú, hogy átfogóbb képet kapjunk arról, a különféle fajok hogyan reagálnak bizonyos szituációkban az emberekre, és az emberi jelenlét milyen feltételek esetén veszélyeztetheti őket.

Forrás: Phys.org