Kifejezetten emlékezetes évjárat lesz a 2015-ös, ma már biztosan látható, hogy jó évet zárnak a borászok – mondta Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. Bár a hőség néhol megbarnította a bogyókat, de számottevő kárt nem tudott okozni a szőlőben. A pálinkafőzdék már nem voltak ilyen szerencsések, az idei adóváltozások miatt mintegy 80 százalékkal zuhant a forgalmuk, egyre több gyümölcsgazda pedig ismét inkább otthon készíti a párlatot.
Az idei évjárat várhatóan jónak számít majd, a leszüretelt szőlő mennyisége is több lesz a vártnál, a szokásosnál nagyjából 10 százalékkal magasabb a termésátlag. A tavalyi, viszonylag kevés szőlőt produkáló évvel összehasonlítva még nagyobb az idei ugrás, hiszen körülbelül egyötöddel több szőlőből készülhet bor, mint 2014-ben – írja a Világgazdaság.

A hazai borászatok sokat fejlődtek az elmúlt években, a minőségi borkínálat bővült, mégpedig olyan mértékben, amelyet a fogyasztók sem tudnak teljesen követni – vagyis a kínálat nagyobb ütemben nő, mint a kereslet. Ezzel együtt Tornai Tamás úgy véli, hogy jó üzletpolitikával el lehet adni a mostani bőséges termésből készült bort is. „A hazai borexport szépen növekszik, hiszen idén mintegy 20 százalékkal lesz magasabb a kivitel mértéke, mint tavaly. Ráadásul mindezt úgy sikerült elérni, hogy az exportátlagárak szintje is emelkedett” – tette hozzá az elnök.

A borfogyasztás valóban átalakulóban van az elmúlt években. Ma már reprezentatív felmérések is igazolják, hogy a termelés bővülése, a fokozódó kereslet, valamint az elmúlt évek marketingtevékenysége nyomán az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű, tehát minőségi borok fogyasztása növekedett idehaza is, míg a földrajzi jelölés nélküli borok forgalma csökkent. Az import szintén csökkent, aminek a jelentőségét az is adja, hogy a hazánkba behozott borok zöme gyengébb minőségű.

A pálinkaliberalizációt megtorpedózta az unió

Nyolcvan százalékkal zuhant a szeszfőzdék forgalma tavalyhoz képest az év első 9 hónapjában, miután megszűnt a bérfőzés adómentessége. A kormány engedte volna, hogy szabadon folyjon a párlat a gyümölcstulajdonosok birtokába, azonban ezt az Európai Unió a versenyszabályok megsértéseként értelmezte, mivel így ugyanazért a tevékenységért valakiknek kellett adót fizetnie, másoknak meg nem. Azért nem adtuk fel a szabad pálinkafőzést, művelői ugyanis a garázsokba húzódnak vissza az adóteher elől – derült ki a Magyar Idők összeállításából.

Tavaly az első három negyedévben mintegy tízmillió liter párlat hagyta el a bérfőzdéket, ezt a főzőmester munkadíjáért, literenként átlagosan 700 forintért vihette haza a gyümölcs gazdája. Az idéntől kötelező adójeggyel együtt már 1500 forintba kerül egy liter pálinka lefőzetése, ezért a pénzért pedig már csak kétmillió litert készíttettek.

Mivel a forgalom visszaesésének elsődleges oka az adószabályokban keresendő, a folyamat a közkasszának nemigen okozhatott gondot. Olyannyira nem, hogy idén nyolc hónap alatt 1,6 milliárd forint érkezett az államkincstárhoz bérfőzési szeszadó címén. A változás léptékét kellően szemlélteti, hogy a mögöttünk hagyott négy évben e jogcímen a közkasszának pontosan hatvanmillió forintos bevétele származott. Az adószabályok átalakítása, s vele a forgalom visszaesése ugyanakkor egyelőre mintha nem viselné meg a főzdéseket. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy október elején az előző évhez képest két tucattal több szeszfőző működött az országban.

Bár a korábbihoz képest több helyen várja szakszerű szolgáltatás a pálinkára vágyók cefréjét, a jelek szerint egyre többen döntenek úgy, hogy otthon, maguk állítják elő a párlatot. Megjegyezhető, hogy az idei esztendő elején ez ügyben is életbe léptek új rendelkezések: be kell jelenteni, ha valaki főzőberendezést vásárol. Emellett évente ezer forint befizetésére is kötelezik a berendezést használókat. Az adóhivatal – önkormányzati adatokat tartalmazó – kimutatása szerint az elmúlt három hónapban kétezer új jelzés érkezett a helyhatóságokhoz, így – október elején – több mint tizenegyezer főzőberendezést tartottak nyilván az országban. A statisztikából kiderül, hogy inkább a Dunántúlon főznek otthon a gyümölcstermesztők, az északi és a keleti megyékben eközben kevesebb bejelentés érkezett.

Forrás: Pr7/Világgazdaság/Magyar Idők