Egy 125 millió éves szárny vizsgálata betekintést enged a madarak repülésének evolúciójába, és feltárja, hogy az ősi szárnyasok a modern fajokhoz hasonló, aerodinamikai tettekre voltak képesek.
Archaeopteryx (Fotó: AFP)
Kutatók a 150 millió éve, a mai Dél-Németország területén élt Archaeopteryx madárig követték már vissza a szárnyasok evolúcióját. A Bristoli Egyetem közleménye szerint eme tudás ellenére sem tudták pontosan meghatározni, hogy ezek a korai madarak képesek voltak-e a repülésre.

A rejtély feloldásához egy, a mai Spanyolországból előkerült ókori madár szárnyát vették szemügyre. A kövület a mellső végtag csontjait, valamint jó állapotú tollazat- és szövetmintákat ölel fel.

A tanulmányban először dokumentálták rostok olyan komplikált elrendeződését, amely anatómiailag megegyezik a mai madarak ízületeinek, izmainak és inainak hálózatával. Ez az elrendeződés beállítja a szárnytollak pozícióját és szabályozását, ezáltal biztosítja a tökéletes repülést. Az eredmények azt sugallják, hogy néhány korai madárfaj a modernekhez hasonló aerodinamikai manőverekre volt képes.

Guillermo Navalón, a vizsgálat vezetője szerint meglepő, hogy a csontvázat érintő különbségek ellenére ezek a primitív madarak lágyanatómiájukat tekintve igencsak hasonlítottak leszármazottaikhoz.

Az eredmények sugallta kép szerint eme ősi madarak a dinoszauruszok feje felett repkedtek. A későbbiekben szeretnének többet kideríteni a korai szárnyasok pontos repülési módjairól.

A kutatásról a Scientific Reports folyóirat számolt be.

Forrás: HNGN/ScienceDaily