Háromszáz millió éve óriási termetű cápa élt a mai Texas területén, amely mellett napjaink nagy fehér cápája szinte teljesen eltörpül.
A Jacksboróban feltárt kövületet a kutatók "texasi szupercápának" nevezték el. Az óriás testhossza meghaladt a 8 métert, vagyis 2,5 százalékkal nagyobb volt a modern fehér cápánál. Háromszor nagyobb volt más kihalt cápáknál is, többek között a Skóciában fellelt Goodrichthys eskdalensisnél és egy Új-Mexikóban találtnál: mindkettő testhossza a fejtől a farokig 2-25 méter volt. (A Föld legnagyobb testű cápája, a C. megalodon akár 18 méteresre is megnőtt 16 -2,6 millió évvel ezelőtti virágkorában.)

A szupercápa a 230 millió éve megjelent dinoszauruszok kora előtt élt. Mostanáig a legidősebb óráscápa egy 130 millió éves lelet volt. Kora azt jelzi, hogy ezek a halak a véltnél jóval korábban megjelentek a Földön. A kutatók eredményeiket a Gerincespaleontológiai Társaság 75. éves ülésén mutatták be, Dallasban.

A szupercápa korában – a karbon időszakban – sekély tenger, a Nyugati Belső Víziút borította Texast és az amerikai nyugat nagy részét. A tengeri élővilág megkövesedett maradványai máig fellelhetőek az ősi tengerfenéken, így találta meg Robert Williams, a vizsgálat társszerzője a szupercápa fosszíliáit, többek között két megkövesedett koponyát. Ezenkívül nagy és hegyes cápafogak is előkerültek igen nagy számban, de egyelőre nem tudni, hogy ezek mindegyike a texasi szupercápáé volt-e vagy egy másik kihalt fajé.

A koponyák, amelyek a fej hátulsó részét ölelik fel, más paleozoikumi cápák koponyadarabjaira emlékeztetnek, de egyértelműen eltérnek a modern cápák jóval rövidebb, érintett koponyarégióitól. A szupercápa testméretének kiszámítása teljes lelet nélkül nem volt egyszerű, a kutatóknak igen kreatívnak kellett lenniük. Ezért szemügyre vették a karbonban élt, ctenacanthiform cápacsoportba tartozó más egyedek teljes kövületeinek méreteit. Eme őscápák esetén a koponya nagyjából a teljes testhossz 10 százalékát tette ki.

Ha a texasi cápa osztozik velük eme méreteken, akkor közel 80 centiméteres koponyája alapján, testhossza valószínűleg meghaladta a 8 métert. A másik felfedezett szupercápa valószínűleg 5,5 méteres volt.

Elmondásuk szerint további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy a texasi cápaleletek ismert fajt, mint például a Glikmanius occidentalist, vagy egy még felfedezésre várót reprezentálnak-e. A kövület közeli rokona, a Skóciában fellelt Goodrichthys eskdalensis, ami azt sugallja, hogy a cápák eme csoportja sikeresen szétszóródott.

forrás: Livescience