Nagyságában és összetettségében is példa nélküli a jelenlegi migránsválság, amely tartósnak ígérkezik, de Európa a rendelkezésre álló kapacitásokkal és a korábbi migránshullámok tapasztalataival "képes lenne szembenézni" vele - állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden közzétett tanulmányában. Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet állandó magyar képviseletének vezetője szerint az alapvető gondot az okozza, hogy a jelenlegi migrációs hullám "nem olyan szabályozott és ellenőrzött bevándorlás, amely hosszú távon akár gazdaságilag pozitív jelenség is lehetne".
Noha Európa az elmúlt évtizedekben többször is szembesült jelentős migrációs hullámokkal, 2015 minden tekintetben rekordévnek mutatkozik: míg tavaly 630 ezer menedékkérő érkezett az Európai Unióba (ennél nagyobb számban csak 1992-ben, a balkáni háború idején), idén már szeptember elejéig 700 ezer menedékkérőt regisztráltak, és az OECD becslése szerint az év végére a menedékkérők száma meghaladhatja az egymilliót. Közülük azonban csak negyven százalék, mintegy 350-450 ezer ember lehet majd jogosult a menekültstátus elnyerésére - hívta fel a figyelmet az OECD. A menedékkérők döntően illegális határátlépéssel érkezek az Európai Unióba, a Frontex adatai szerint az év első nyolc hónapjában 500 ezer volt az illegális határátkelők száma (míg 2014-ben az év egészében 280 ezer).
A szervezet szerint a válságot azért is különösen nehéz kezelni, mert a mértéke, a természete, a migrációs útvonalak, a migránsok származási országai és képzettsége szempontjából nagyon összetett és különbözik attól, amivel korábban szembesült Európa.
Amíg 2014-ben a szírek (21 százalék), a koszovóiak (10 százalék), valamint az eritreaiak és irakiak tették ki a migránsok kétötödét, addig 2015 első felében ezek már csak egynegyedét adták az illegális bevándorlóknak (noha augusztus óta a szírek aránya gyorsan növekszik).
Magyarország - mint arra Cséfalvay Zoltán felhívta a figyelmet - különösen érintett a hagyományos illegális migrációs útvonalak megváltozásában: miközben a nyugat-mediterrán útvonalon, a szigorú határellenőrzésnek köszönhetően, gyakorlatilag minimálisra zsugorodott a bevándorlás (2015 első félévében kevesebb, mint 7 ezer fő), addig a közép-mediterrán útvonal továbbra is jelentős (2015 első felében 91 ezer illegális bevándorló lépte át a tenger felől az olasz határt), a nyugat-balkáni útvonal pedig az első számú migrációs útvonallá lépett elő (2015 első felében 132 ezer migráns lépte át illegálisan a török-görög határt, és 102 ezer a magyar határt). Ez utóbbi útvonalon nagyon sok olyan bevándorló érkezik, aki nem háborús válságövezetből jön, vagy nem a saját országából indul, és jelentős számban kapcsolódnak hozzájuk a Nyugat-Balkánról - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.
Az OECD arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a migránsok ország és képzettség szerinti összetétele nagyon heterogén, a migrációs hullám vonulása és célállomása szerint területileg erősen koncentrált jelenség, vagyis annak terheit jelenleg az uniós országok egy szűk csoportja viseli: Olaszországot, Görögországot és Magyarországot érinti kiemelten, még akkor is, ha a migránsok fő célállomása egyértelműen Németország, és kisebb mértékben Svédország, Ausztria, és Svájc. Az év első félévében az OECD-tagállamokban regisztrált menedékkérelmek felét három ország adta: Németországban adták le eddig a menedékkérelmek 31, Magyarországon a 13, Ausztriában pedig az 5 százalékát.
Svédország 74 ezer menekültkérelemmel számol a teljes 2015-ös évre, Magyarországon pedig eddig 65 ezren nyújtottak be kérelmet, noha az eljárás a legtöbb esetben megszakadt, mivel a menedékkérők más országba távoztak. Az európai uniós országok közül, a 2015 első félévi adatok alapján, Magyarországon volt a legnagyobb a menedékkérők száma a lakosság számához viszonyítva (7700 menedékkérő egymillió lakosra), a második helyen Ausztria, a harmadikon Svédország áll.
Az OECD szerint néhány európai uniós tagállam, - mindenekelőtt Magyarország, valamint részben Lengyelország és Bulgária - számára az ilyen nagyméretű migrációs hullám teljesen új jelenség. Ezért az OECD szerint alapvető jelentőségű lenne az esetükben az uniós pénzügyi és technikai támogatás, hasonlóan a migráció által hagyományosan érintett Olaszországban, Máltában, és Görögországban is.
"Az OECD-nek az az álláspontja, hogy érdemes a migránsok integrációjáról is beszélni, aminek gazdasági eredménye hosszú távon fizetődne ki. Ugyanakkor az érintett országok többsége jelenleg a migrációs hullám problémáival küzd" - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.
Az OECD szerint a főbb kibocsátó országokban, Szíriában, Líbiában, Afganisztánban, és Irakban rövid távon és részben középtávon sem várható a helyzet javulása, továbbá Afrika egyes térségeiben a gazdasági és demográfiai tényezők, valamint a Nyugat-Balkán magas szegénységi és munkanélküliségi szintje miatt is fennáll egy újabb migrációs hullám kialakulásának a lehetősége.
Cséfalvay Zoltán kiemelte: az OECD általános szakpolitikai alapvetése, hogy a jól szabályozott bevándorlás és a jól menedzselt integráció pozitív gazdasági hatásokkal járhat a befogadó országokban, és egyebek között ellensúlyozhatja a demográfiai gondokat is abban az esetben, ha "ez szabályozott keretek között zajlik, de a mostani esetben egy illegális hullám söpör végig Európán".
Forrás: MTI
0 Megjegyzések