Az Alkotmánybíróság (AB) tegnapi döntése szerint alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak – nőkhöz hasonlóan – 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. Így nem lehet megtartani az erről szóló népszavazást.
Az ügyben már megkezdődött az aláírások gyűjtése, eközben azonban több magánszemély és érdekvédelmi szervezet alkotmányjogi panasszal fordult az AB-hoz.

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a Kúriának új – az AB döntésének megfelelő tartalmú – határozatot kell majd hoznia az ügyben, annak alapján pedig az NVB ismét dönthet arról, hogy hitelesíti-e a népszavazási kérdéseket, végeredményben szintén az AB tegnapi döntésével összhangban.
Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük.

A népszavazásra feltett kérdés úgy szól: „Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?”

A népszavazás kezdeményezője és a támogató szervezetek szerint sérti az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg másoknak nincs. Ezt a diszkriminációt pedig úgy kell megszüntetni, a férfiaknak úgy kell megadni a jogosultságot, hogy közben ne sérüljön a nők 40 éves jogviszonyhoz kapcsolódó nyugdíjjogosultsága.

Mint lapunk beszámolt róla: a Jobbik immár nem csupán támogatta, hanem bekapcsolódott a szakszervezetek aláírásgyűjtésébe, amelynek célja, hogy népszavazás legyen a férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjlehetőségéről. A radikális párt ezzel egy hajóban evezett a kezdeményezést ugyancsak támogató, elvileg ősellenségnek számító MSZP-vel. Sneider Tamás állítása szerint mindez nem foglalkoztatta őket, a sikeres népszavazás számukra a lényeg. Mint mondta, a szocialisták mára jelentéktelenné váltak, ráadásul hiteltelenek is, hiszen kormányzásuk idején döntöttek a nyugdíjkorhatár emeléséről.

Arra, hogy az aláírásokat gyűjtő egyik baloldali konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetői korábban élesen elhatárolódtak a Jobbiktól, Sneider Tamás azt mondta: a felső vezetéssel nem, de a tagszervezetek 95 százalékával korrekt, vagy kifejezetten jó a kapcsolatuk. Olyannyira, hogy nem kizárt: a későbbiekben a Munka törvénykönyve módosítása ügyében is együttműködnek a szakszervezetekkel, amelyek tagsága, alsó és középvezetői Sneider szerint velük és nem az MSZP-vel szimpatizálnak.

Mint ismeretes, a nőknek mintegy fél évtizede van lehetőségük a korai nyugdíjba vonulásra, az erről szóló javaslatot azonban nem mellékesen sem a Jobbik, sem az MSZP nem szavazta meg annak idején.
Szakértők egybehangzó véleménye szerint amennyiben a népszavazás eredményes lenne, úgy kétszázmilliárd forintot kellene hirtelen előteremtenie a kormánynak, méghozzá oly módon, hogy sem a nyugdíjkassza, sem pedig a költségvetés hiánya nem borulhat fel. Ebben az esetben viszont vagy az adófizetőknek, vagy a nyugdíjasoknak kellene megfizetniük a százmilliárdokat.

Hibásnak és populistának tartja a Férfi 40 címen futó népszavazási kezdeményezést az Együtt. A párt szerint aki ma azt ígéri, hogy a nyugdíjrendszer „közös karácsonyfájára még lehet néhány színes gömböt aggatni”, az egészen egyszerűen téved, és újra generációs konfliktust gerjeszt. A Fidesz szerint az akció egy olyan „demagógiaversenynek” volt a kezdete, amelynek az egyik résztvevője a Jobbik, a másik pedig az az MSZP, amelyik még kormányon elfogadta a sávos, lassú nyugdíjkorhatár-emelést, valamint 2009-ben ők vettek el a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat. A párt emlékeztet: a nyugdíjrendszer a kormány beavatkozása nélkül 2010-ben összeomlott volna.