Megnyitották Németországban kedden az első befogadóállomást, ahol csak nyugat-balkáni menedékkérőket helyeznek el.
A bajorországi Ingolstadt mellett fekvő Manchingban egy üres laktanyában alakítottak ki szállást 500 embernek. A térségben rövidesen még két ilyen létesítmény lesz, ezekben összesen 1500 nyugat-balkáni menedékkérőt tudnak elszállásolni.

Emilia Müller, a bajor kormány munka- és családügyi, szociális és társadalmi integrációs ügyekért felelős államminisztere a központ megnyitóján nagyobb szolidaritást sürgetett a többi tartománytól. 

"Bajorország egyedül nem bírja a rohamot" - mondta a miniszter.
Amennyiben nem érkezik segítség, a müncheni vezetésnek meg kell fontolnia a határok még fokozottabb ellenőrzését - tette hozzá.

A bajor miniszter az Európai Uniótól is több szolidaritást sürgetett. Azt mondta, hogy az uniós menekültügyi rendszer "nem működik".

"Magyarország éppen ezt mutatja be" - jegyezte meg a bajor konzervatív CSU politikusa a ZDF országos közszolgálati televízió hírportáljának beszámolója szerint.

A nyugat-balkáni kérelmezőket azért helyezik el elkülönítve, hogy gyorsított eljárásban, legfeljebb 6 hét alatt elbírálják kérelmüket, és az elutasítás után a lehető leggyorsabban visszajuttassák őket hazájukba.

Ez nemcsak a bajor, hanem a szövetségi kormánynak is az egyik legfőbb törekvése, amelyet támogat a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) is. A politika - a müncheni és a berlini vezetés - és a szakma, vagyis a menekültügyi hatóság szakemberei egyaránt úgy vélik, hogy a német menekültügyi ellátórendszer terheit csak a nyugat-balkáni kérelmezők arányának gyors és nagymértékű csökkentésével lehet enyhíteni.

Jelenleg a nyugat-balkániak alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, mintegy 40 százalékát, és körükben a 0,5 százalékot sem éri el az elfogadott kérelmek aránya, azaz a menekültügyi rendszeren keresztül szinte senki nem szerez közülük jogot arra, hogy Németországban maradhasson. A kérelmezők ellátásáról viszont az eljárás végéig - jellemzően bő 5 hónapig - gondoskodni kell.

A BAMF és a bajor, illetve a szövetségi kormány egy sor további változást is tervez, egyebek között csökkenthetik a menedékkérők pénzbeli juttatásait, hogy kisebb legyen a németországi menekültügyi rendszer vonzereje a nem háború vagy elnyomás, hanem a szegénység, kilátástalanság, munkanélküliség elől menekülő nyugat-balkániak számára.

Bajorország többszörösen nehéz helyzetben van, mert egyszerre érinti az úgynevezett balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger felől észak felé igyekvő menekültek áramlása, ráadásul a német tartományok közötti tehermegosztási rendszer alapján gondoskodnia kell a menedékkérők 15 százalékának ellátásáról. Ezzel Bajorország a második helyen áll a 16 tartomány sorában a menedékkérők 21 százalékát befogadni és ellátni köteles Észak-Rajna-Vesztfália után.

Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a kormány előrejelzése szerint.

Forrás: MTI