A Természetvédelmi Világalap új jelentése szerint a tengeri emlősök, madarak, hüllők és halak populációnak egyedszáma az utóbbi négy évtizedben szinte megfeleződött, az emberi táplálkozásban szerepet játszó fajoknál mutatható ki a legnagyobb mértékű hanyatlások egy része.
Kékúszójú tonhal (Fotó: AFP)
Riportjában a Természetvédelmi Világalap (WWF) figyelmeztet, hogy a túlzott mértékű halászat, a szennyezés és a klímaváltozás 1970 és 2010 között jelentősen csökkentette a kereskedelmi halállományok méretét.

A Living Blue Planet Reportot a WWF a Londoni Zoológiai Társaság szakembereivel készítette el. Adataik szerint a globális élelmiszerellátáshoz létfontosságú fajok is a legsúlyosabban érintettek közé tartoznak. A halak egyik családja – amely felöleli a tonhalat és a makrélát – például a negyvenéves periódusban 74 százalékos hanyatlást élt meg.

Marco Lambertini a WWF International vezetője közleményében kifejtette, az ember egyetlen generáció alatt súlyosan károsította az óceáni élővilágot azzal, hogy gyorsabban fogja ki a halakat, mintsem azok szaporodni tudnának, miközben óvodáikat is elpusztítja. Figyelmeztetése szerint a túlhalászat, a tengeri élőhelyek pusztítása és a klímaváltozás az egész emberi populációra végzetes következményekkel jár, és a tengerből élő legszegényebb közösségeket érinti legsúlyosabban.

A kutatók szerint azonban nemcsak a halakat érinti a változás. A WWF-jelentés markáns hanyatlást mutatott ki a korallzátonyoknál, mangroveerdőknél, tengerifüveknél – ezek mind nagyon fontosak a halfajoknak -, a követett halak több mint harmada korallzátonyoknál él, mintegy 850 millió ember megélhetése pedig rájuk támaszkodik.
Mangroveerdő Mianmarban (Fotó: AFP)
(A szervezet korábbi jelentése arról árulkodott, hogy az összes korall mintegy fele már eltűnt, és a jelek szerint 2050-re teljesen kipusztulhatnak, ha a hőmérséklet a jelenlegi ütemben növekszik tovább.)

Az elemzés 1234 faj 5829 populációját követte figyelemmel, ami kétszerese a korábbi években vizsgáltnak, ezáltal tisztább, zordabb képet fest az óceán egészségi állapotáról.

A cápák és ráják négy fajából egy kihalással néz szembe, főként a túlzott halászat miatt. Az Ázsiában ínyencségnek titulált tengeri uborkák egyedszáma a Galápagos-szigetvilágban 98, míg a Vörös-tengeren 94 százalékos zuhanást tapasztalt meg.

Az adatok szerint a klímaváltozás is szerepet játszik a tengeri populációk átlagos hanyatlásában, hiszen a szén-dioxidot elnyelik az óceánok, ezáltal savasabbá válnak, ami sok fajt veszélyeztet.
Ördögrája (Fotó: AFP)
Míg megvilágítja a krízis súlyosságát, a WWF hangsúlyozza, az óceán megújuló környezet, és a tengeri élővilág állapota regenerálódhat, ha az emberi populációk fenntartható korlátok közé tudják szorítani igényeiket.

Többek között azt javasolják, hogy a jelenleg világszerte védelmet élvező óceáni területek mennyiségét (3,4 százalék) 2020-ra triplázzák meg, a vásárlók és kereskedők pedig olyan vállalatoktól szerezzék be a haltermékeket, amelyek a nemzetközileg elismert legjobb gyakorlatokkal halásznak.

Emellett szeretnék elérni, hogy a politikai vezetők biztosítsák, az óceán regenerálódásának és a part menti élőhelyek egészségi állapotának kérdése előkelő helyet kap a prioritási listán, amikor az ENSZ a hónapban összeül, és a következő 15 évre hivatalosan is jóváhagyja a fenntartható fejlődést szolgáló célokat.