Szűk egy évvel a riói olimpia rajtja előtt a magyar kvótahelyzet és esélyek mellett érdemes elemezni az ötkarikás játékok mindenkori rendezőjének eredményességét is. Annál is inkább, mivel reményeink szerint belátható időn belül talán Magyarország is otthont adhat a földkerekség legnagyobb sportviadalának.
A 2016-os házigazda, Brazília, noha területe és népessége alapján egyaránt a világ 5. legnagyobb állama, eddig mindössze 23 aranyérmet gyűjtött be a nyári olimpiákon, ráadásul egészen 1996-ig egyazon eseményen kettőnél többet egyszer sem. A brazilok nyolc sportágban nyerték aranyérmei­ket (összesen tizenhárom sportágban állhattak eddig dobogóra), az elsőségek több mint felét vitorlázásban (6) és röplabdában (6) szerezték.

Történelmi aspektusban azt látjuk, hogy a házigazdák hagyományosan felülmúlják korábbi teljesítményeiket saját olimpiáikon, az átlagos „túlteljesítés” az aranyak számát tekintve több mint háromszoros, igaz, komoly szórással. Dél-Korea az 1988-as szöuli olimpián az átlagot „hozta”, közel három és félszer több aranyérmet (12) szerzett hazai olimpiáján, mint a megelőző játékokon átlagosan (1976: 1, 1984: 6 – 1980-ban a bojkotthoz csatlakozva nem vett részt). Ami talán ennél is komolyabb teljesítmény, 12 aranyérmét meg tudta ismételni négy évvel később, 1992-ben. A legnagyobb bravúr a spanyolok nevéhez fűződik, hiszen 1980-ban, 1984-ben és 1988-ban egyaránt csupán 1-1 bajnoki címet szereztek, Barcelonában viszont 13 (!) elsőséggel az éremtáblázat 6. helyére ugrottak. A pozíció megtartása már nem sikerült, hiszen négy évvel később 5, nyolc évre rá pedig csupán 3 spanyol arany született. A rendezésből a legtöbbet talán Ausztrália profitálta, hiszen a 2000-es sydney-i játékok előtt sportja felívelő görbét mutatott 3, 7, majd 9 olimpiai bajnoki címmel, majd házigazdaként 16 aranyat zsebelt be, státuszát pedig megtartotta később is 17, majd 14 elsőséggel.

Ami a brazilok várható teljesítményét illeti, az olimpiai aranyak és érmek jóslását tudományos szintre emelő Infostrada Sports pár nappal ezelőtt frissített előrejelzése 10 brazil aranyat vár. A holland adatelemző cég véleménye szerint hazai földön lehet olim­piai bajnok a férfiröplabda-válogatott (2014-ben vb-ezüstérmes), a házigazdák 2015-ben egyaránt vb-címig jutó férfi- és női strandröplabda-párosa, a rúdugró Fabiana Murer (2011-ben vb-1., idén vb-2.), az ökölvívó Robson Conceicao (2013-ban vb-2.), a dzsúdós Erika Miranda (idén vb-3.), a tornász Diego Hypolito (talajon 2005-ben és 2007-ben világbajnok) és Arthur Zanetti (gyűrűn olimpiai címvédő, 2013-ban világbajnok), vitorlázásban a 49-es hajóosztályban induló egység (2014-ben világbajnok), valamint – több évtizedes brazil álmot beteljesítve – a férfilabdarúgó-válogatott.

Utóbbi elsősége sok mindenért kárpótolná a dél-amerikaiakat, főként a 2014-es, szintén hazai rendezésű, 4. helyet és a németek elleni 1–7-et hozó vb-t követően. Különös, de az ötszörös labdarúgó-világbajnok brazilok még soha nem nyertek olimpiát, pedig próbálkozott vele az 1988-ban ezüstéremig jutó Romário, Bebeto, Careca és Taffarel által fémjelzett társaság éppúgy, mint az 1996-ban „bronzos” Ronaldo, Rivaldo, Bebeto és Roberto Carlos, vagy éppen a Londonban a döntőben elbukó Neymar, Hulk és Pato.

Tíz arannyal, közte egy, labdarúgásban megszerzett elsőséggel alighanem kiegyeznének a brazilok, a jóslat szerint nekünk szánt öt aranyéremmel mi, magyarok viszont aligha lennénk elégedettek: jelen állás szerint ugyanis Hosszú Katinka két elsősége (200 és 400 m vegyes), mellett a Vasbányai, Mike férfi kenupáros (1000 m), lólengésben Berki Krisztián és a női kajak négyes tiszteletére játszanák el Rióban a magyar Himnuszt. Mondják mindezt a jósok. Csendben kérdezzük: mi a helyzet Cseh Lászlóval, Gyurta Dániellel, Kozák Danutával és a többiekkel?